Pikéthy Tibor
Pikéthy Tibor | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1884. március 28. Komárom |
Elhunyt | 1972. július 21. (88 évesen) Vác |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1907) |
Pályafutás | |
Hangszer | orgona |
Tevékenység |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pikéthy Tibor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisfaludi Pikéthy Tibor (K. Pikéthy Tibor) (Komárom, 1884. március 28. – Vác, 1972. július 21.) magyar zeneszerző, karnagy, orgonaművész.
Életpályája
[szerkesztés]1885-ben Albertfalvára költözött a család. 1891-ben Nagykanizsára költöztek édesapja munkája miatt (állomásfőnök volt). Nagykanizsán végezte el a helyi katolikus elemi iskolát és kezdte meg a gimnáziumot. A piaristáknál 1893 és 1899 között végezte el az 1-5. gimnáziumi osztályokat (a 3-at kétszer járta). Ezután 1900 és 1904 között a négyéves győri tanítóképzőben szerzett diplomát. 1902-ben adták ki első zongoraművét. 1907-ben magánúton elvégezte a Zeneakadémia tanárképző szakát. Kezdetben Pannonhalmán, majd 1915-től Vácon oktatott; a püspöki székesegyház karnagya és orgonistája volt. 1916-ban jelent meg első műve; Schubert (Franz) és emlékei Magyarhonban címmel. 1917-től a Zeneművészeti Főiskolán karnagyi és zeneszerzői diplomát szerzett, ahol Herzfeld Viktor oktatta. 1934-ben Vácott zeneiskolát alapított, ahol igazgatóként zeneelméletet és összhangzattant oktatott; 2004-ben az intézmény felvette nevét. 1946-ban egyházzenei igazgató lett. Egy ideig a Nemzeti Zenedében tanított.
Életműve 105 Opus: zongora-, énekkari és orgonamű. Cantilena és Gyászzene című művei egy füzetben jelentek meg (Budapest, 1964) 80. születésnapjára.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Pikéthy Gusztáv (1843–1899) és Ritter Stefánia Janka (1851–1915) voltak. Kétszer nősült; első felesége Gaulachner Terézia (1885–1954) volt, akivel 1906. december 8-án kötött házasságot. Egy lánya született: Pikéthy Alexa Cornelia (1919-?). Második felesége Mányai Mária szoprán énekesnő volt.[1] Pikéthy Gusztáv (1805–1876), Pikéthy Tibor nagyapjának testvére volt.
Művei
[szerkesztés]- Te Deum. Gyászének (1923)
- Orgonamuzsika (1925, bővített kiadás; 1976)
- Missa pro pace (1934)
- B-A-C-H Fantázia Op.28 (1949)
- Introductio és Fuga (1960)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar katolikus lexikon
- Magyar Kurir
- https://apps.lfze.hu/netfolder/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/bednarik_anaszt%C3%A1zia/disszertacio.pdf
További információk
[szerkesztés]- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerkesztette: Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztette: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
- Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. 529. o. ISBN 9630371278
- A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.