Pierre Lanfrey
Megjelenés
Pierre Lanfrey | |
Született | 1828. október 26.[1][2] Chambéry |
Elhunyt | 1877. november 15. (49 évesen)[1][2][3] Pau |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Lanfrey témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pierre Lanfrey [ejtsd: lanfré] (Chambéry, 1828. október 28. – Pau, 1877. november 15.) francia történetíró és politikus.
Életútja
[szerkesztés]Jogot végzett, azután irodalomtörténeti és bölcsészeti tanulmányokkal foglalkozott és 1870-ben a nemzetgyűlésbe választották, ahol mint Thiers híve, a balközéphez csatlakozott. 1875-ben a szenátus örökös tagjának nevezték ki. Fő műve a Histoire de Napoléon I (5 kötet, 1867-75), melyben mint úttörő a Thiers által a történelembe bevitt Napóleon-legendát levéltári kutatásai alapján teljesen megingatta. Összes munkái (Œuvres complètes) 1879-ben és az azutáni években jelentek meg, levelezése pedig 1885-ben.
Nevezetesebb művei
[szerkesztés]- L'Église et les philosophes au XVIII. siècle (2. kiad., 1857)
- Essai sur la révolution française (1858)
- Histoire politique des papes (új kiad. 1880)
- Lettres d'Éverard (új kiad., 1878)
- Études et portraits politiques (1865)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Lanfrey, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X