Johnson-ugrópók
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím
| ||||||||||||||||||
 Nőstény
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Phidippus johnsoni (Peckham & Peckham, 1883) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Johnson-ugrópók témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Johnson-ugrópók témájú médiaállományokat és Johnson-ugrópók témájú kategóriát. |
A Johnson-ugrópók (Phidippus johnsoni) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül az ugrópókfélék (Salticidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A Johnson-ugrópók Észak-Mexikótól Kanada déli részéig, valamint a Csendes-óceántól egészen a prériig található meg. Tengerszinttől kezdve egészen az erdőhatárig fordul elő; viszonylag a szárazabb élőhelyeket kedveli, azonban a tölgyesekben is fellelhető. Egy 1976-ban végzett kutatás szerint, egy négyzetméternyi területen 2-30 példány is élhet.
Megjelenése
[szerkesztés]Nyugat-Észak-Amerika legnagyobb és leggyakoribb ugrópókfaja. A kifejlett egyed elérheti az 1 centiméteres hosszt is. Mindkét nemnek élénkvörös a potroha; a nőstény esetében a vörös potrohon fekete sáv van. A csáprágók kékeszöldes színűek. Testének többi részei - beleértve a lábakat is - feketék. Ezzel a szembetűnő, élénk színezetével a Dasymutilla nembéli darazsakat utánozza - eme darazsak szúrása igen fájdalmas.[1]
Életmódja
[szerkesztés]Éjszaka és nem kedvező időjáráskor a kövek vagy fadarabok alatt pihen. A pihenőhelyein pókhálóból készült, cső alakú fészkek találhatók. E pihenőfészkekben vedlik, párzik és rakja le petéit. A nappal legnagyobb részét vadászattal tölti. Zsákmányainak java része feleakkora, mint a pók, azonban 2-10 milliméteres is lehet. A legyek, poloskák és molyok, illetve azok hernyói mellett más pókfajokkal is táplálkozik. Időnként a kannibalizmust sem veti meg, hiszen néha a nőstények felfalják a hímeket.
Érdekességek
[szerkesztés]A faj Új-Zélandra a szőlővel került át.
2012-ben egy példánya a Nemzetközi Űrállomáson is élt egy kísérlet keretében.[2]
Képek
[szerkesztés]-
Kifejlett nőstény -
Fiatal példány -
A kékeszöldes csáprágói -
Az ember ujján -
Párzás közben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Richman, D.B.: Flea beetle mimicry in jumping spiders - a review.. [2008. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
Források
[szerkesztés]- Peckham, G. W. & E. G. Peckham (1883). Descriptions of new or little known spiders of the family Attidae from various parts of the United States of North America. Milwaukee, pp. 1–35.
- Jackson, R.R. (1977). Prey of the jumping spider Phidippus johnsoni (Araneae: Salticidae). J. Arachnol. 5:145-149. PDF Archiválva 2017. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Jackson, R.R. (1978). The life history of Phidippus johnsoni (Araneae: Salticidae). J. Arachnol. 6:1-29. PDF Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Phidippus johnsoni című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
