Pfitzner Sándor

Pfitzner Sándor
Jurenák Ádám, 1810
Született	1880. augusztus 5. Csata
Elhunyt	1910. július 12. (29 évesen) Marblehead, Amerika
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Pfitzner Sándor, barsi Leidenfrost Ida
Foglalkozása	mérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Pfitzner Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pfitzner Sándor (Csata, 1880. augusztus 5. – Marblehead, Amerika, 1910. július 12.) magyar/amerikai gépészmérnök, feltaláló és a repülés úttörője.

Családja

Édesapja Sándor (1852-1903) apai ágról pozsonyi származású, édesanyja ágáról francia eredetű. Ifj. Pfitzner Sándor nagyanyja Jurenák Jozefina (1826-1868) a Jurenák család tagja, üknagyapja Jurenák János országgyűlési képviselő. Édesanyja Leidenfrost Ida. Anyai nagyanyja Stromszky Paula, aki 1831-ben született, Stromszky Ferenc Sámuel püspök lányaként. Pfitzner Sándor anyai és apai ága a pozsonyi Richter családon keresztül távoli rokonságban állnak.

Életpálya

Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett.

1905-ben tervezte meg első repülőgépét, de a kivitelezésre nem talált támogatót. Amerikába emigrált, ahol rövidesen a Curtiss motorgyárban (Curtiss Aeroplane and Motor Company) kapott lehetőséget repülőgép, autó- és repülőgép motorok építésére.

Egyfedelű (monoplán) repülőgépén (Pfitzner Flyer), minden más szerkezettől eltérően, a szárnyak végeit teleszkópszerűen növelhetővé, illetve csökkenthetővé készítette (megalapozva a későbbi variálható szárnyak alapját) a fordulás közben szükséges egyensúlyozás céljából. Amerikában az első monoplán építésű repülőgép amelyik sikeresen teljesítette a repülést.

1909. december 31-én szállt fel először, kísérlete fényes sikerrel járt. Adorján János első hazai, sikeres felszállását (1910. január 10.) 10 nappal megelőzte. A négyhengeres, 25 lóerős, percenként 1200 fordulatszámú repülőgép motorjával 1909-ben, a legnagyobb sebesség elérésével Curtiss elnyerte a reimsi Gordon Bennett Kupát. 1910 márciusában gépével 2 óra alatt 216 kilométer távolságot tett meg, helyenként 1100 méter magasságba emelkedve. Teljesítményeit elismerve, híressé vált a magyar származású amerikai mérnök.

Repülések közben fellépett állandó szédülése (depressziós volt) miatt öngyilkos lett.

Szakmai sikerek

Neve minden jelentősebb, a repüléssel (aviatikával) foglalkozó amerikai lexikonban és kézikönyvben megtalálható.

Források

Bödők Zsigmond – Magyar feltalálók a repülés történetében – 2002. NAP Kiadó, Dunaszerdahely

További információk

• Pfitzner Sándor. mebsz.hu. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
• Pfitzner Sándor. huszadikszazad.hu. (Hozzáférés: 2014. január 22.)