Pfeiffera miyagawae
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pfeiffera miyagawae Barthlott & Rauh in CSJA 59:63' (1987) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pfeiffera miyagawae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pfeiffera miyagawae témájú kategóriát. |
A Pfeiffera miyagawae egy szabad természetben ritka epifita kaktusz.
Jellemzői
[szerkesztés]Szúrós szukkulens epifita, kezdetben felálló majd csüngő hajtásokkal, tőből és ágain is elágazó, szárai 100 cm hosszúságúak lehetnek maximálisan, 15–20 mm átmérőjűek, többnyire három bordájúak, néha 4–5 borda fejlődik, szélei csak enyhén karéjosak. Areolái 10–20 mm-re fejlődnek egymástól, rövid fehér gyapjú borítja, 3–5 fehér 7 mm-es tövist hordoz. Virágai narancssárgák, 20–40 mm szélesek, porzószálai 10 mm hosszúak, fehérek, bibéje szintén fehér, hat lobusban végződik. Termése fehére, kicsi, gömbölyded, számos areolát hordoz, melyek tíz darab 5 mm-es sörtével borítottak. Termésenként kb. húsz magja fejlődik, magjai 1,7 mm hosszúak és 1 mm szélesek, világosbarnák. A Pfeiffera subgenus tagja.
Elterjedése
[szerkesztés]Mario Miyagawa egyetlen gyűjtéséből ismert növény; Bolívia, Cochabamba állam, Cochabamba és Santa Cruz között 600 m tengerszint feletti magasságban. W. Krahn gyűjtött be neotípusokat a fajból La Paz tartományban, La Asunta és Chulumani között; minden bizonnyal ez lehetett a típus gyűjtésének helye is, és nem Mataral (Santa Cruz tartomány), mint az a gyűjtőlapon jelölve van.
Források
[szerkesztés]- Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. ISBN 0-9538134-5-2
- Bradleya 5:97-100”; 13:45, 49"
