Ugrás a tartalomhoz

Petúnia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Petunia szócikkből átirányítva)
Petúnia
Petunia x hybrida virága
Petunia x hybrida virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Petunia
Juss.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Petúnia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Petúnia témájú kategóriát.

A petúnia (Petunia) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Dél-amerikai eredetű, trombitaforma virágú fajok tartoznak ide, melyeket dísznövényként az egész világon termesztenek. A legtöbb kerti petúnia hibrid (Petunia x hybrida). A petúnia név a francia nyelvből ered, ahová pedig a tupi-guaraní nyelvek 'petun' = dohány szó átvételével került.

Eredete

[szerkesztés]

Mintegy 25 lágyszárú, egynyári faj tartozik ebbe a nemzetségbe. Őshazája Brazília, Argentína. Nemesítésével 1830-tól foglalkoznak. Európába a 19. század elején került be két faj, a P. violaceae (syn.: P. integrifoliaibolyás petúnia) és az önsteril P. axillaris (syn.: P. nyctaginiflorafehér petúnia). Valószínűleg e két faj kereszteződéséből jött létre a kerti petúnia, amit azóta is nemesítenek, újabb formákat és színeket hoznak létre. Annak ellenére, hogy a nemzetség fajokban szegény, illetve a hibridek előállításában csak két faj szerepelt, mégis az egyik legváltozatosabb egynyári dísznövényünk alakult ki belőle.

Nemesítésével a 19. században elsősorban az angolok és a franciák foglalkoztak, majd a századfordulótól Németországban, Erfurt környékén alakult ki nemesítésének és magtermesztésének Európai központja. A fodros szirmú telt fajtákat 1930-ban a „Sakara” cég állította elő Japánban. Magyarországon 1930-tól foglalkoznak magtermesztésével, és 1950-től a Kertészeti Kutató Intézetben nemesítésével. Cél a bőven elágazó, alacsony, sokvirágú, betegségeknek ellenálló, homozigóta fajták előállítása, amelyek a mi körülményeinknek jobban megfelelnek, mint a külföldi fajták.

Növénytani jellemzése

[szerkesztés]
A petúnia hajtásának felépítése
A petúnia virágdiagramja
Petunia axillaris (fehér petúnia)

Egyéves, enyves-mirigyszőrös, elfekvő vagy felemelkedő szárú növény. Levele ép szélű, szíves-tojásdad, hosszúkás, száron ülő, szórt állású, halványzöld. Forrtszirmú virágai kocsányon, egyesével nyílnak. A párta keskeny csövű, széles tölcsérű, illatos, fehér rózsaszín, lila. Júniustól a fagyokig virágzik. Termése tok, igen apró magvakkal, egy grammban 5-10 ezer mag van.

Termesztett fajták

[szerkesztés]

A termesztett fajták többféleképpen csoportosíthatóak:

Homozigóta fajták:

Annak ellenére, hogy a heterózis fajták egyre inkább átveszik a főszerepet, a homozigóta fajtáknak még hosszú ideig nagy lesz a jelentőségük: elsősorban fél-intenzív és extrém körülmények között.

  • Pendula – 75–80 cm hosszúra elnyúló ámpolnanövények. A száron a csúcs felé folyamatosan nyíló virágai 5–7 cm átmérőjűek.
  • Nana vagy Nana Compacta Multiflora – 20–30 cm magas, kis tömött bokor, sok virággal.
  • Grandiflora – 80–90 cm hosszúra elnyúló, nagy virágú, balkon petúniák. Virágátmérő 10–12 cm.
  • Grandiflora Nana – 25–30 cm magas, kiültetésre is alkalmas, nagy virágú petúniák.
  • Superbissima – 60–80 cm elhajló, hullámos szirmú, nagy virágú petúnia, sötéten erezett széles torokkal. Virágátmérő 10–13 cm.
  • Superbissima nana – 35–45 cm, szín keverékben kapható.
Petunia Calibrachoa "Million bells"

Dugványról szaporított klónfajták:

  • Fimbriata – 1880-ban állították elő, 80 cm-re elhajló, félig telt heterozigóták. A szirom rojtos és hullámos. A virágátmérő 10–13 cm.
  • Fibriata Nana – 1913-ban került forgalomba. 30 cm magas, nagy virágú rojtos petúnia. Nemesítése ma is folyik.
  • Plena – a párta többszörösen szabdalt, rojtos, hullámos, és így telet virág hatását kelti. Virágátmérő 5–18 cm.

Heterózis fajták:

A Grandiflora-, Multiflora- és Fibriata Plena F1-fajtacsoportok tartoznak ide, melyek az elődjeiket sok tekintetben is megelőzték (bő virágzás, nagy színskála stb.).

Dugványról szaporított ámpolna hibridek:

Csüngő petúnia - P. surfinia
  • Petunia Surfinia – a japán Suntory cég által nemesítés útján előállított fajtacsoport. A vad fajokkal történő többszörös visszakeresztezés és indukált mutáció eredménye. A Petunia Multiflorához hasonlóan kisebb méretű, de nagyobb tömegű virágait gyors növekedésű, 1,5 m-es hajtásokon hozza. Minden hajtása kifejezetten csüngő, magyarul futópetúnia néven is lehet vele találkozni.
  • Petunia Calibrachoa – ez a hibrid fajtasorozat is a japán Suntory cég nemesítése. Többszörös és részben intergenerikus keresztezés útján létrejött, még mindig fejlesztés alatt álló fajtacsoport. Jellegzetessége, hogy Petúnia-szerű virágai lényegesen kisebbek és tömegesen nyílnak egész nyáron.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Armitage, A. M. 1994. Ornamental Bedding Plants CAB International, Wallingford
  • Brichell, C. 2001. Dísznövény enciklopédia, Urbis Könyvkiadó Bp.
  • Galántai M., Tóth I. 2001. Dísznövény zsebkönyv, Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Hamrich, D. 1996. Grower Talks Plugs II, Ball Publishing Batavia, Illinois USA
  • Herbel, D. 1971. Bunte Welt der Sommerblumen. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart
  • Martinovich V. 1975. Dísznövényvédelem. Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Mártonfy B. 1993. Dísznövények magról, Gyakorlati tanácsadó. EXHORTO KFT. Bp.
  • Nagy B. 1975. Dísznövénytermesztés. Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Nagy B. 1991. Egynyári virágok. Mezőgazdasági Kiadó KFT, Bp.
  • Nagy B. 1997. Dísznövénytermesztés I, Agrárszakoktatási Intézet – Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Nagy B. 1997. Dísznövénytermesztés III, Agrárszakoktatási Intézet–Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Orlóci B. 1999. Dísznövénytermesztés II, Agrárszakoktatási Intézet Bp.
  • Schmidt G. (szerk.) 2002. Növényházi dísznövények termesztése, Mezőgazda Kiadó Bp.
  • Seyffert, W. 1975. Sommerblumen. VEB Landwirtscharts Verlag, Berlin
  • Sink, K. C. 1984. Petunia. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, Tokyo
  • N. Vermeulen: Szobanövények enciklopédiája. Gabo, 2002 (az eredeti Hollandiában jelent meg 1996-ban) ISBN 963 9421 54 5
  • The Plant List - Petunia Archiválva 2023. április 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015. 01. 04.)