Petrolay Margit
| Petrolay Margit | |
| Született | 1908. február 11.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1997. december 24. (89 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1930) |
| Kitüntetései | Kiss Árpád-díj (1997) |
| Sírhelye | Óbudai temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
W. Petrolay Margit Magdolna (Waldapfel Imréné) (Budapest, 1908. február 11.[3] – Budapest, 1997. december 24.) magyar író, műfordító, pedagógus. A Magyar Írószövetség tagja volt.[4]Kerényi Károly tanítványa, Radnóti Miklós barátja.[5]
Életpályája
[szerkesztés]1930-ban a Budapesti Tudományegyetemen magyar-latin szakos diplomát szerzett. 1937–1941 között középiskolákban oktatott.[6]
Családja
[szerkesztés]Szülei Petrolay András és Tímár Julianna voltak. 1934. szeptember 1-én, Budapesten házasságot kötött Trencsényi-Waldapfel Imre (1908–1970) pedagógussal.[7] Fia, Trencsényi László (1947–) pedagógus.[8]
Sírja az Óbudai temetőben található.
Művei
[szerkesztés]- Az ezüstpagoda (Trencsényi-Waldapfel Imrével, mesekönyv, 1934)
- A bolhacsősz (mese, 1939)
- A csodatoll (Trencsényi-Waldapfel Imrével, 1940)
- Az igazi királyfi (Trencsényi-Waldapfel Imrével, 1940)
- A Paradicsom Dombja (regény, 1941)
- Csinosomdrága. Magyar népmesék (Kovács Ágnessel, 1951)
- A sárkányok lovagja. Elbeszélések Mikszáth Kálmán ifjúságáról (1957)
- A királyné libái (mesék, 1958)
- Tilalmas ének (bábjáték, 1961)
- Sete-suta kis csirke (bábjáték, 1962)
- Kutyakomédia (bábjáték, 1963)
- Erdei kalács (mesék, 1966)
- A varjú háztűznézőben. Észt népmesék (Vask Elluval, 1966)
- A szél nótája (mesék, 1968)
- A vásárfia (mese, 1970)
- Erdei kalács és más mesék (1973)
- Különös dolgok (regény, 1975)
- A világszép kecskebéka (mesék, 1977)
- Gondolatok a gyermekirodalomról (tanulmány, 1978)
- Mese a kisfiúról, aki nem akart elaludni (mese, 1985)
- Az emberiség emlékezete. A mese története (1990; Könyv a meséről címmel, 1996)
- A sárkányok lovagjai. Elbeszélések írókról, költőkről, (1997)
Műfordításai
[szerkesztés]- Jocobus, de Voragine: Arany legenda (1942)
- Thomas Mann és Kerényi Károly levélváltása (1947)
- A holdbéli leány (Trencsényi-Waldapfel Imrével, mesék, 1949)
- Mit üzen a fülemüle? (Trencsényi-Waldapfel Imrével, 1949)
- Hipp-hopp, a fakó (1974)
Díjai
[szerkesztés]- A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1968)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1978)[9]
- A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1979)[9]
- Kiss Árpád-díj (1997)[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Handbuch der österreichischen Kinder- und Jugendbuchautorinnen, 875-876, 2
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. október 30., PIM67695
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami születési akv. 411/1908. folyószám alatt.
- ↑ Írószövetség.hu
- ↑ Köznevelés, 2008
- ↑ Köznevelés, 2008.
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. állami házassági akv. 297/1934. folyószám alatt.
- ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ a b c Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta: Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerkesztette: Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988.; 2. javított kiadás; Debrecen, Csokonai, 1991.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989.
- A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
- Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1
- Pedagógia Ki Kicsoda. Főszerkesztő: Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó, 1997.