Pernersdorf

Pernersdorf
A Szt. György-plébániatemplom
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Hollabrunni járás
Irányítószám	2052
Körzethívószám	02944
Forgalmi rendszám	HL
Népesség
Teljes népesség	1022 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	214 m
Terület	25,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 42′, k. h. 16° 01′48.7, 16.016666666667
Pernersdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pernersdorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pernersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 1050 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Pernersdorf a Hollabrunni járásban

A Szt. Radegund-templom

A Magdolna-kápolna

Pernersdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, a Pulkau folyó mentén. Területének 1,3%-a erdő, 14,4% szőlő, 75,6% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Karlsdorf (140 lakos 2022-ben), Peigarten (296), Pernersdorf (339), Pfaffendorf (223) és Ragelsdorf (52).

A környező önkormányzatok: északra Retzbach, keletre Haugsdorf, délre Guntersdorf, nyugatra Zellerndorf, északnyugatra Retz.

Története

Pernersdorf területe a bronzkorban is lakott volt, legalábbis a régészek ebből a korból származó tőrt és tűt találtak. A települést Perhartstorf néven először 1180-ban említi egy oklevél, melyben III. Sándor pápa megerősíti itteni birtokaiban a st. pölteni apátságot. 1298-tól egy nemesi család viselte a falu és az itteni vár nevét. A birtokot 1433-ban az Eytzing família szerezte meg. Amikor az alsó- és felső-ausztriai rendek felkeltek III. Frigyes császár ellen, Ulrich von Eytzing vezette az 1451-ben alapított mailburgi ligát. Pernersdorf várát 1474-ben a császári csapatok megostromolták és lerombolták, a falut elpusztították.

A harmincéves háború alatt 1622-ben holland zsoldosok, 1645-ben a svédek fosztogattak a faluban. Miután a Pernersdorf nemzetség utolsó tagja, Wolfgang Wilhelm von Pernersdorf 1647-ben a protestánsok oldalára állt, birtokait elkobozták és Pernersdorf Hardegg grófjáé lett és leszármazottai birtokolták egészen a feudális rendszer 1848-as felszámolásáig. Ebben az évben súlyos kolerajárvány dúlt a településen, külön koleratemetőt kellett létesíteni az áldozatok számára. Pernersdorfot 1873-ban, a pulkaui szárnyvonal kiépítésével kapcsolták be a vasúti hálózatba.

1971-ben az addig különálló Pernersdorf, Peigarten, Pfaffendorf-Karlsdorf és Ragelsdorf községek egyesültek; önkormányzatukat 1974-ben mezővárosi rangra emelték.

Lakosság

A pernersdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 1050 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 2453 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,1%-a római katolikusnak, 5,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (99,2%) mellett a csehek alkották 0,8%-kal (8 fő).

A népesség változása:

2016	1 017
2018	1 022

Látnivalók

• a pfaffendorfi Szt. György-plébániatemplom
• a peigarteni Szt. Radegund-plébániatemplom
• a pernersdorfi Szt. Bertalan-kápolna
• a ragelsdorfi Szt. Magdolna-temetőkápolna

Források

• Pernersdorf Gedächtnis des Landes
• A település honlapja
• 31033 – Pernersdorf Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pernersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.