Perlaki Dávid

Perlaki Dávid
Született	1754. július 19. Gergelyi
Elhunyt	1802. március 9. (47 évesen) Nemesdömölk
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	lelkész, egyházi író, esperes, pedagógiai szakíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Perlaki Dávid, Perlaky (Gergelyi, Veszprém megye, 1754. július 19. – Nemesdömölk, 1802. március 9.) evangélikus lelkész, egyházi író, evangélikus esperes, pedagógiai szakíró.

Élete

Gergelyiben született, ahol tanulni is kezdett; azután 1765-től Sopronban, 1770-től Pozsonyban folytatta tanulmányait, melyeknek végeztével 1774-ben Gergelyiben lelkész lett. 1777-ben Göttingenbe ment, honnét 1780-ban a nemeskéri egyház hívta meg papjának. 1783-ban komáromi lelkész s 1786-ban esperes lett és részt vett a pesti zsinaton. 1794 végén Kispécre, 1796-ban Nemesdömölkre ment, ahol a kemenesaljai egyházmegye esperesi tisztét is viselte. Meghalt 1802. március 9-ről 10-ére virradó éjjelen Nemesdömölkön.

Cikkei s költeményei a Mindenes Gyűjteményben (1789-90.), a Hadi történetekben (1791) és a Magyar Hírmondóban (1795.).

Munkái

• Testvéri szeretet oszlopa mellyet néhai Perlaky Gábor úr a Dunán innenső kerületi aug. confess. lévő ekklesiák 15 esztendős superintendense emlékezetére igaz atya fiúi szeretetből emelni kívánt tőle, 1786. Boldog-aszszony havának 29-dik napján tett elválásán holtig bánkódó testvér öttse. Hely n.
• Az ó- és új-testamentum példás idegen nevezeteinek magyarázatja. Győr, 1788. (Kőrösi M. «Magyar concordantiá»-ja végén és a Prot. Népkönyvtár IV. 1857. 3-47. l. «Bibliai névtár» c.).
• Felséges II. Leopold római császárnak Magyarország királyává Posonban 1790. eszt. nov. 15. napján lett megkoronáztatására készült ének. (Komárom, 1790.).
• II. József életének és halálának emlékezete. Két énekben. Uo. 1790.
• A magyar kereszténységhez egy alkalmas időben mondott szó Pesten a protestánsok gyűlése alkalmával. Pest, 1791.
• A kisdedeknek első tanúságok, a keresztyén tudományból, mellyet urunk Jészus életének rövid históriájával együtt kiadott. Komárom, 1791.
• Az evangelika vallás törvényes szabadságának dicsőségesen uralkodó II. Leopold által lett helyre-állításán tapsoló háláadás mellyel a nagy Istennek és jó királyoknak, közönséges hála-adó innepjeiken áldonak a Dunamelléki evangélika gyülekezetek. Uo. 1791.
• A gyermekeknek jó nevelésekről való rövid oktatás, mellyet a szüléknek és gyermek-tanitók s nevelőknek kedvekért öszve szedegetett. A szegényebb oskolatanítóknak ingyen. Uo. 1791.
• Gyermekek s ifjaknak imádságos és énekes könyve, mellyet az ő számokra készített. Uo. 1793.
• Gileadi balsam, mellyet néh. Dománovitzi Zmeskál Lajos urnak 1796. eszt. történt halálán kesergő t. özvegye s hat árváknak enyhítésekre készített és el-temettetése alkalmatosságával tartott halotti prédikácziója után elől-adott. Posony.
• Nyugodalom határára utazó keresztény. Kit. néh. Szent-Györgyi Ármpruszter Dániel úrnak 1797. eszt. bőjt-elő havának 1-ső napján történt halálakor tartott. Szombathely. (Költemény).
• Keresztyén törvényes ember kit domokos Ferentz urnak 1798. eszt. történt halála s végső tisztesség-tételekor tartott halott gyászos prédikácziója után le-ábrázolni kívánt. Veszprém, 1798. (Költ.).
• Keresztyén törvényes embernek a legfelségesbb ítélő-szék előtt lévő ügyének törvényes oltalmazása; mellyet a midőn ... Felső-Kamondi Kamondí Márton ur ... 1799. eszt. mind-szent havának 11. napján ditséretre méltó életét Pápán elvégezvén, ugyan ezen hónak 14-dikén el-temettetnék, a pápai ev. szent-egyházban ... tartatott végső tisztesség-tételkor élő-szóval elmondott. Pozsony, 1800.
• Karcsai Antal halálára írt versek. Szombathely, 1800.

Gyászverseket írt testvére, Perlaky Gábor püspök (1786), Hrabovszky Sámuel (1796), II. József és Karcsai Antal (1800) halála alkalmából. A 19. század elején kiadott dunántuli énekeskönyvben 38 éneke van.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Kecskés László: Komárom irodalmi élete. Tatabánya, Komárom Megyei Tanács VB, Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, 1979.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.