Fenyvescinege

Fenyvescinege
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Cinegefélék (Paridae);
Nem:	Periparus;
Faj:	P. ater;
Tudományos név
	Periparus ater; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Parus ater
Elterjedés
	A fenyvescinege elterjedési területe egész éves telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fenyvescinege témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvescinege témájú médiaállományokat és Fenyvescinege témájú kategóriát.

A fenyvescinege (Periparus ater) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó erdei madárfaj.^[1]^[2] Európa legkisebb cinegéje.

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus ater néven.^[3]

Alfajai

európai fenyvescinege (Periparus ater ater) – Európa
angol fenyvescinege (Periparus ater britannicus) – Egyesült Királyság
ír fenyvescinege (Periparus ater hibernicus) – Írország
szardíniai fenyvescinege (Periparus ater sardus) – Szardínia
ciprusi fenyvescinege (Periparus ater cypriotes) – Ciprus
atlasz-hegységi fenyvescinege (Periparus ater atlas) – Marokkó és Algéria
tunéziai fenyvescinege (Periparus ater ledouci) – Tunézia
himalájai fenyvescinege (Periparus ater aemodius) – Himalája
pekingi fenyvescinege (Periparus ater pekinensis) – Kína
Periparus ater chorassanicus
Periparus ater derjugini
Periparus ater gaddi
Periparus ater insularis
Periparus ater kuatunensis
Periparus ater martensi
Periparus ater michalowskii
Periparus ater moltchanovi
Periparus ater phaeonotus
Periparus ater ptilosus
Periparus ater rufipectus
Periparus ater vieirae

Előfordulása

A fenyvescinege eurázsiai madár. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik.

Kárpát-medencei előfordulása

Nem különösebben gyakori, de rendszeres fészkelő.

Magyarországi állománya az Alpokalján, a Zalai-dombságban és az Északi-középhegységben a legsűrűbb, a legkevésbé pedig az Alföldön és a Kisalföldön jellemző. Becslések szerint Magyarországon 4000 – 20 000 fészkelő pár él és az egyedszám növekvő trendet mutat.

Megjelenése

A fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú. Az Európában legelterjedtebb Parus ater ater szürke és fehér, a fiókák még sárgásak. Mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv.

A faj testtömege 8–10 gramm, átlagos testhossza 11–12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 17–21 centiméter körül mozog.

Életmódja

Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak.

Hangadása a széncinegééhez hasonló, ám magasabb annál. Legjellemzőbb hangjai a „ficsa-ficsa” hívás, illetve a csízre emlékeztető lágy „tlüi”.

Szaporodása

A fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé.

Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki.

Védettsége

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. november 1.) szerint Parus ater
Oiseaux.net szerint Periparus ater
Az MME Monitoring Központ adatlapja szerint Parus ater
Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. május 22.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 22.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 22.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. május 22.)

[1]

[2]

[3]