Peres Sándor

Peres Sándor
Született	1863. február 26. Csengerújfalu
Elhunyt	1907. december 27. (44 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	óvónőképző-intézeti igazgató, pedagógus, pedagógiai író
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Peres Sándor (Csengerújfalu, Szatmár megye, 1863. február 26. – Budapest, 1907. december 27.) óvónőképző-intézeti igazgató, tanár, pedagógiai író.

Élete

Csengerújfalun született, ahol apja református tanító volt. Apjának 1864-ben történt halála után, nevelését édesanyja és a rokonok irányították. 1869-től a máramarosszigeti református gimnázium négy osztályát és az állami tanítóképzőt végezte s 1879-től nevelő volt. 1882-ben a losonci állami tanítóképző gyakorló-iskolájához tanítónak nevezték ki. Mint nevelő és tanító magánúton vizsgálatot tett a gimnázium V-VII. osztályaiból és a nyelv- és a történettudományi szakcsoportból polgári iskolai tanítói oklevelet szerzett. 1892-től 1894-ig Hódmezővásárhelyen, 1894-tól Budapesten volt óvónőképző-intézeti igazgató. Tevékeny részt vett a tanítóegyesületek életében; titkára a kisdednevelők országos egyesületének.

Írásai

Költeményei és cikkei 1879-től a Máramarosi Tanügy, Magyar Paedagogiai Szemle, Paedagogiai Plutarch, Család és Iskola, Bars, Nógrádmegyei Lapok című közlönyökben jelentek meg. Cikkei a Népnevelők Lapjában (1880. Tarlózatok, 1881. Magyar Ábc, 1882. A mese, 1883. A paedagogia módszeréhez, 1884. Az iskolai takarékpénztár, 1885. Mily határok volnának szabhatók a nevelésben az utilitarismus elvének? Pályadíjat nyert, 1887. Pár szó a neveléstudományról); a Losoncz és Vidékében (1882-től tárcacikkek és versek); az Ungmegyei Tanügyben (1883-85. Levelek egy tanítóhoz); a Nevelésben (1888. A cselédek, 1888. Az iskolai év elején, Konyáti Konyáthy Anzelm) sat.

Munkái

• Néptanítók és a magyar társadalom. Losoncz, 1882. (U. S. jegy alatt).
• Emléklapok a losonczi dalegylet negyedszázados multjának jubileumáról. Uo. 1886.
• Szeretet. A paedagogia első lapja. Uo. 1886. (Ism. Néptanítók Lapja 1886. 413. l.).
• Gyermekeinknek. Verses köszöntő könyv. Pozsony (1886.).
• Szováthy Lajos. Élet- és jellemrajz. Uo. 1887.
• A beszéd- és értelemgyakorlatokról. Vezérkönyv. Losoncz, 1887. (Pályadíjjal kitüntetett értekezés, előbb a Népnevelők Lapjában. 2. jav. k. Bpest, 1888. 3. jav. k. Uo. 1900. Népnevelők Könyvtára 6.).
• Gazdaságtan a legszükségesebb háztartási és kertészeti ismeretekkel. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. Budapest, 1888. (Dobóczky Lajossal együtt.).
• Szünórák. Elegyes költemények. Uo. 1889.
• A magyar népoktatásügy fejlődése 1867-1887. Tekintettel Gönczy Pál működésére. A máramarosmegyei tankerületi általános tanítóegyesület által pályadíjjal koszorúzott mű. Uo. 1890. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 14. sz.).
• Herbart és Diesterweg. Ismertetés kritikával. Uo. 1890.
• Magyar nyelvgyakorló, főtekintettel a magyar helyesírás és fogalmazás tanítására. Bpest, 1890. Négy füz. (Böngérfi Jánossal együtt.).
• Vezérkönyv Nógrád vármegye földrajzának oktatásában. Losoncz, 1891. (Wagner Istvánnal együtt.)
• Magyar olvasókönyv a kisdedóvónőképző intézetek számára. Bpest, 1894. (Láng Mihállyal együtt. 2. kiadás. Uo. 1900.)
• A magyar irodalom ismertetése a kisdedóvónőképző-intézetek II. osztálya számára. Uo. 1894. (Lángy Mihálylyal együtt. 2. jav. kiadás. Uo. 1899).
• Rendszeres magyar nyelvtan a kisdedóvónőképző-intézetek I. oszt. számára, Uo. 1894. (Láng Mihálylyal együtt. 2. kiadás, Uo. 1900.).
• Kisdednevelés és módszertan. I. rész. A kisdedóvónőképző-intézetek I. osztálya számára. Hódmező-Vásárhely, 1894. (2. kiadás. Bpest, 1895. és Bpest, 1896.)
• Emlékbeszéd báró Eötvös Józsefről. Bpest, 1895.
• Magyar kisdedóvó. A kisded összes foglalkozásainak gyűjteménye családok, óvodák, óvónőképző-intézetek számára. Uo. 1896. (Többek közreműködésével.)
• A magyarországi tanító-egyesületek története. Kiadta a magyarországi tanítók országos bizottsága. Uo. 1896.
• Vezérkönyv az állandó gyermekmenedékházakat vezető nők számára. Uo.. 1896. (Többekkel együtt.)
• Földrajzi olvasókönyv és feladattár a nógrádmegyei népiskolák III. oszt. számára. 50 aranynyal jutalmazott pályamű. B.-Gyarmat, 1897. (Wagner Istvánnal együtt.).
• A kisdednevelők országos egyesületének története. 1869-96, Bpest, 1897.
• A kisdednevelés huszonöt évfolyama. Egy lap a hazai paedagogiai irodalom történetéből. Uo. 1898.
• Magyar kisdednevelés irodalma. Uo. 1900.
• Óvónők kalauza. Kiadja a kisdednevelők országos egyesülete. Uo. 1903.
• Neveléstan. Budapest, 1904. (Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.).

Szerkesztette a Nevelés c. folyóiratot 1888-1891-ig Losoncon; 1895. július 1-jétől a Kisdednevelés c. lapot és a Népnevelők Könyvtárát 1899-től Budapesten.

Álnevei és jegyei

• Ujfalussy S., Barna P., U. S. (a Losoncz és Vidékében, 1883-tól költeményeinél) és P.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]

További információk

• Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
• A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. = Budapesti Negyed 1999. 25. sz.
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8