Ugrás a tartalomhoz

Peregriny Elek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peregriny Elek
Született1812. február 12.
Gálszécs
Elhunyt1885. április 3. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársalenkei és zádorfalvi Lenkey Emma (1824–1850)
Foglalkozásabölcseleti doktor,
író,
pedagógus,
akadémikus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (26/1-1-20)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Peregriny Elek témájú médiaállományokat.

Peregriny Elek (Gálszécs, Zemplén vármegye, 1812. február 12. – Budapest, 1885. április 3.) bölcseleti doktor, pedagógus, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, nevelő.[2]

Élete

[szerkesztés]

Atyja, a lengyel származású nemes Peregriny György orvos volt, Máramaros vármegye főorvosa,[3] aki Máramarosszigetre tette át lakását. Peregriny Elek is ott végezte középiskolai tanulmányait. 1827-ben a kegyes tanítórendbe lépett, Kecskeméten két évet töltött, azután a szerzetből kilépett. Felsőbb iskoláit Pozsonyban és Pesten végezte. 1833-ban nevelő lett gróf Andrássy Károly házánál, ő nevelte Andrássy Gyula grófot három évig, s ekkor utazást tett Német- és Olaszországban. Visszatérvén, 1837-ben újra nevelőül hívták meg báró Mednyánszky Alajos házához. 1840-ben lett bölcseleti doktor. 1842-ben Angliában, Franciaországban, Németországban, Svájcban, Olaszország egy részében és Londonban tett utazást és hazatértekor Károlyi György grófnál lett nevelő.

1844-ben könyvbírálóvá nevezték ki, ezen év szeptember 3-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választotta. 1848-ban elvesztvén könyvvizsgálói hivatalát, Csejtén (Nyitra vármegye) mint haszonbérlő élt. A nevelés és tanítás tudományát különös szorgalma tárgyává tette, alaposan megismerkedett a külföldi, főképp a német pedagógia bő irodalmával, megkezdte irodalmi hasznos munkásságát és Campe Amerika fölfedezésének fordításával a gyermeki kedélyhez illő előadást elsajátítani iparkodott. 1848-ban a magyar királyi egyetemen a nevelés tanárává, 1849-ben közoktatási miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1857-ben Pesten fiúnevelő intézetet nyitott, melyet 1861-ben Budára tett át. 1866-ban egyszersmind az egyetemnél mint magántanár kezdett működni. Tagja volt a pesti egyetem bölcseleti karának és a rajnamelléki enciklopédiai társaságnak. Tagja volt a pesti állami tanítónőképző igazgatóságának; több évig viselte a kisdedóvó-egyesület tanügyi szakosztályának elnökségét. Veje Neÿ Béla építészmérnök, unokája Neÿ Ákos vasúti mérnök-igazgató volt.

Cikkei a Hírnökben (1837-41. stb. sz. és Századunk 1838. 3. szám. Visszatekintés utazásomra); az Athenaeumban (1838-39., 1941., nevelési cikkek); a Hírnökben (1841. 5. sz. Vélemény a Pesti Hirlapban Almási Balogh Pál által tervezett hasznos ismereteket terjesztő társaság ügyében); a Tudománytárban (Uj folyam XI. 1842. A tanítási rendszerekről, különösen a humanismus és realismusról); a Magyar Szépirodalmi Szemlében (1847. I. 24-26. sz. Mythologia); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái

[szerkesztés]
  • Campe, Henr. Joachim, Amerika fölfedezése. Mulatságos olvasókönyv gyermekek és ifjak számára. Pest, 1836. Három rész (Kolumbus. Kortez. Pizarro. Ujabb kiadás. Pest, 1850.).
  • Életből szedett képek csarnoka. Ifjú szivek művelésére. Pozsony, 1837.
  • A magyarok története. Az ifjúság használatára. Buda, 1838. (Ism. Századunk 64. sz., 2. bőv. kiadás. Nagy-Szombat, 1840., 3. és 4. k. Pest, 5. k. 1861., 6. k. 1863., Uo. Ism. Kritikai Lapok 1862. 25. sz.).
  • Bánya. Az ifjúság képzésére. Buda és Pest, 1840-1845. nyolcz füzet két kötetben, kő- és fametszetekkel. (Ezen czímmel is: A kis gyűjtő az ifjúság képzésére. A m. tud. akadémia Gorove-díját nyerte.)
  • Természettörténet műtudományi jegyzetekkel. A tanuló ifjúság használatára alkalmazá ... Kiadta Olmiczer József. Buda, 1842. (Ism. Athenaeum 1843., 2. kiadás. Pest, 1844.).
  • János gazda, vagy a falu barátja. Pest, 1843.
  • Uj ABC, vagy ki akar magyarul és németül olvasni? Magyar és német nyelven. Négy szinezett képpel. Ugyanott, 1844.
  • Mythologia. A két nembeli ifjúság használatára. Képekkel. Ugyanott, 1845. 2-ik bőv. kiadás 165 képpel. Ugyanott, 1857.
  • Állatok, növények és ásványok országának természetleírása kérdések és feleletekben tanulók számára. Ugyanott, 1845.
  • Olvasókönyv. Városi és falusi gyermekek számára. Ugyanott, 1846.
  • Természettörténet. Az ifjúság tanítására és házi használatra. Ugyanott, 1847. 16 tábla színezett rajzzal. (Uj kiadás. Uo. 1852.)
  • Olvasókönyv. A negyedik elemi osztály számára. Buda, 1847.
  • Magyarország története az algymnasium használatára. Pest, 1863. (2. kiadás. Ugyanott, 1866.)
  • Általános neveléstan. Uo. 1864.
  • Epitome historiae sacrae, ad usum tironum linguae latinae. Auct. C. F. Lhomond. A magyar ifjúság használatára alkalmazta. Ugyanott, 1865.
  • A római és görög mythologia. Képekkel. 2. kiadás. Ugyanott, 1870. (Ism. Orsz. Tanáregylet Közlönye, V. 1871-72. 246., 568. l).
  • A budai m. kir. állami tanítóképezdék négy évi történetének vázlata. Bpest, 1874.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Peregriny_Elek&oldid=27842244”