Ugrás a tartalomhoz

Percrocuta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Percrocuta
Evolúciós időszak: Középső - késő miocén
Percrocuta tobieni
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Percrocutidae
Werdelin & Solounias, 1991
Nem: Percrocuta
Kretzoi, 1938
Szinonimák
  • Capsatherium Kurtén, 1978
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Percrocuta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Percrocuta témájú kategóriát.

A Percrocuta az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fosszilis Percrocutidae családjába tartozó nem.

Családjának a névadó típusneme.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A Percrocuta-fajok előfordulási területe magába foglalta Eurázsiát és Afrikát. Ezek az állatok a miocén kor középső és késő szakaszaiban léteztek. A legfőbb lelőhelyei Grúzia, a Balkán-félsziget és Törökország.[1]

Megjelenésük

[szerkesztés]

Első ránézésre ezek az állatok nagy méretű hiénákra (Hyaenidae) hasonlítanak, azonban csak távolabbi rokonaik azoknak; a hasonlóság a konvergens evolúció eredménye. Azonban a hasonlóság miatt a Percrocutát korábban igazi hiénának vélték, csak 1938-ban vonták ki onnan és alkották meg neki a saját családját a Percrocutidae-t, amelybe belehelyezték a nála nagyobb méretű Dinocrocutákat, valamint két másik taxont a Belbus-t és az Allohyaena-t;[1] e két utóbbit később innen is kivonták.[2] A legnagyobb Percrocuta körülbelül 150 centiméter hosszú volt, nagyobb, mint egy átlagos foltos hiéna (Crocuta crocuta), viszont kisebb, mint egy nőstény oroszlán (Panthera leo). Épp úgy mint a hiénák esetében, a Percrocuta-fajoknak is robusztus koponyája, igen erős állkapcsa, valamint rövidebb hátsólábaik voltak; így testtartásuk hátralejtett.[3]

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 7 faj tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b The Evolution of Western Eurasian Neogene Mammal Faunas. Columbia University Press, 261–265. o. (1996). ISBN 0-231-08246-0 
  2. (1999) „Allohyaena (Mammalia: Carnivora): giant hyaenid from the Late Miocene of Hungary”. Zoological Journal of the Linnean Society 126 (3), 319-334. o. DOI:10.1111/j.1096-3642.1999.tb01374.x. 
  3. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 221. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  4. Lars Werdelin (2019). „'Middle Miocene Carnivora and Hyaenodonta from Fort Ternan, western Kenya”. Geodiversitas 41 (6). 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Percrocuta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.