Perényi József (irodalomtörténész)

Perényi József
Született	1871. augusztus 25. Pest
Elhunyt	1938. február 15. (66 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész, pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Perényi József (Pest, 1871. augusztus 25. – Budapest, 1938. február 15.) irodalomtörténész, piarista gimnáziumi tanár, a Szent István Akadémia tagja.

Pályája

Apja, Perina József kékfestő mester volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1887-ben belépett a piarista rendbe. Egy próbaév után két évig Kecskeméten, majd Nyitrán végezte bölcsészeti és teológiai tanulmányait, utána Kolozsvárt az egyetemen a magyar és a német nyelvet és irodalmat, valamint a török és az angol nyelvet tanulmányozta. Bölcsész diplomáját 1895-ben szerezte meg, ezt követően Sátoraljaújhely, Nagykanizsa, Budapest piarista gimnáziumaiban tanított.

Tanulmányaiban a pozitivista irodalomtörténeti irány híve volt. Több költőnk életrajzát írta meg. Dugonics Andrástól kezdve a modern színműírókig számos drámaírói arcképet vázolt fel, foglalkozott a drámaírás történetével és a magyar zenével is.

Cikkei megjelentek Ságh József Zenészeti Lapjában (1890. Zenészeti viszonyok Kecskeméten), az Erdélyi Hiradóban (1893-95. Zola és a naturalizmus, Egy előfizetési felhívás 1874-ből, Vadnai Károly, Rozsnyai Dávid), az Ellenzékben (1893-95. Pusztai Béla, Arany János kiadatlan sírversei, Arany mint kisujszállási tanító stb.), a Zemplénben (1897. Adalékok a Bánk-bán történetéhez, 1903. 61. sz. Új magyar nóták, A Rákócy nóta, 64-65. Régi magyar dalok és dalszerzők, Szól a tárogató, A Gott erhalte és a Király-hymnusok, Lavotta, Csermák és Bihari, Reményi Ede, Rózsavölgyi Márk, Cinka Panna, Eötvös Károly és a magyar zene, Népdal epidemia stb.), a Kalazantinumban (1903-1904. Kiss Ign., A Horányi Elekről szóló irodalom, Guzmics Izidor kiadatlan levele, Katona D. kiadatlan kézirata); a Közművelődésben (1904. A magyar zene elmélete, Dugonics András Tudákossága); a Zemplén vármegyei Kazinczy-kör Évkönyvében (1904. Petőfi és Szemere Miklós).

Munkái

• Katona Dénes élete és munkássága. Sátoraljaújhely, 1896
• Rosnyai Dávid. (Irodalomtörténeti tanulmány). Sátoraljaújhely, 1896
• Szemerei Szemere Miklós életrajza. Sátoraljaújhely, 1897
• Az Oberon nyelvezete. (Nyelvészeti tanulmány). Nagykanizsa, 1898
• Endrődy János életrajza. Nagykanizsa, 1899
• Mephisto és Lucifer. Nagykanizsa, 1900
• Irodalomtörténetírásunk első munkásai. Nagykanizsa, 1902
• Magyar irodalomtörténeti repertorium. Nagykanizsa, 1902
• Szemere Miklós és Tompa levelezése. Nagykanizsa, 1902
• Dugonics András színművei. Sátoraljaújhely, 1903
• Endrődy eudaemonistikus bölcselete. Sátoraljaújhely, 1903
• Szász Béla élete és költészete. Kolozsvár, 1903
• Magyar Irodalomtörténeti chronologia. Sátoraljaújhely, 1903
• Magyar zene. Apróbb cikkek. Sátoraljaújhely, 1903
• Szemere Miklós irodalomtörténeti hagyatéka. Sátoraljaújhely, 1903
• Német nyelvtan és olvasókönyv gimnáziumok és reáliskolák számára. I. kötet. Sátoraljaújhely, 1903 (Hevesi Mórral)
• Kemenes Ferenc. Veszprém, 1909
• Jánosi Gusztáv. Veszprém, 1912
• Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társasága. Irodalomtörténet, 1916
• Két népies bohózat a 18. sz.-ból. Vác, 1936

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet (Arcanum Kiadó)
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.