Pecsora (település)

Pecsora (Печора)
A pecsorai erőmű
Pecsora címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Komiföld
Rang	város
Városi jogokat kapott	1949
Irányítószám	169601, 169606, 169607, 169609
Körzethívószám	82142, 8(2142)
Népesség
Teljes népesség	34 001 fő (2024)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 65° 08′ 39″, k. h. 57° 13′ 11″65.144154, 57.219689
Pecsora Pozíció Komiföld térképén
Pecsora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecsora témájú médiaállományokat.

Pecsora (oroszul: Печора) város Oroszországban, Komiföldön, az azonos nevű önkormányzati járás székhelye.

Lakossága: 43 105 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

Komiföld északkeleti részén, Sziktivkartól 558 km-re, a Pecsora folyó jobb partján fekszik. Az észak felé tartó folyó itt egy kis kanyart tesz nyugat felé. A város az északi part magas teraszára épült. Folyami kikötő, vasútállomás; a délnyugat–északkeleti irányú Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonal itt keresztezi a folyót. A környék sík, nyaranta mocsaras vidék.

Éghajlata mérsékelten kontinentális, zord téllel és mérsékelten meleg nyárral. A januári középhőmérséklet –18,4 °C, a júliusi 16,1 °C. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet –56,0 °C (1946. február), a legmagasabb 34,9 °C (2002. július). A csapadék évi mennyisége 625 mm. Ezen a szélességi fokon a „fehér éjszakák” időszaka május 12-étől július 30-áig tart.

Története

A várost, a kikötőt, a vasútvonalat egyaránt a Gulag foglyai építették. Ők készítették az első barakkokat is, melyekből a város kinőtt. 1940. május 14-én létrehozták az észak-pecsorai vasúti lágerrendszert (egyik rövidített elnevezése Pecsorlag), melynek központja kezdetben a sarkkörön lévő Abezben, 1947. júniustól Pecsora településen működött. Feladatai közé tartozott a vasútvonal Uszty-Kozsvától (vagyis a folyó bal partjától) Vorkutáig vezető szakaszának, a létrehozandó folyami kikötő és hajójavító műhely, továbbá erőmű, raktárak, lakótelepek és más létesítmények megépítése.

Pecsora várost két különálló településből hozták létre. Az egyik a vasútállomás építőinek települése volt, ekkor még az épülő vasútállomást nevezték – a folyó után – Pecsorának. 1940 végére befejeződött a Kotlasztól a Pecsoráig terjedő 728 km hosszú vasúti pálya fektetése. 1941 végére üzembe helyezték a vasútállomás járműtelepét (mozdony depót). 1942. júniusban átadták a forgalomnak a Pecsora folyó állandó vasúti hídját (előtte az ideiglenes fahidat használták).

A másik település a Kanyin Nosz partszakaszon, az 1940-ben építeni kezdett ideiglenes kikötő mellett alakult ki. Az elkészült létesítményt Pecsora folyami kikötő néven 1942. március elején jegyezték be. Pecsora várost a két település egyesítését kimondó 1949. január 18-ai rendelettel alapították meg. (Ugyanakkor a Kozsvai járás székhelyének, tíz évvel később a Pecsorai járás székhelyének nyilvánították.)

Népesség

• 1959-ben 30 586 lakosa volt.
• 1979-ben 56 361 lakosa volt.
• 1989-ben 64 746 lakosa volt.
• 2002-ben 48 700 lakosa volt.
• 2010-ben 43 105 lakosa volt, melynek 77,1%-a orosz, 11,3%-a komi, 5,4%-a ukrán és 1,5%-a fehérorosz.

Gazdaság

Az ipar vezető ágazata az energetika, azon belül a villamosenergia-termelés. A várostól 3,5 km-re, a folyóhoz közel létesített Pecsorai Hőerőmű építése 1974-ben kezdődött, első blokkját 1979-ben helyezték üzembe. Napjainkig öt blokk készült, 1060 MW összteljesítménnyel. Az erőmű alapvető jelentőségű nem csak a város, hanem a köztársaság északi és középső területeinek villamosenergia-ellátása szempontjából. Jelentős építőipari vállalat a város 1979 óta működő vasbetonelem gyára.

Pecsora fontos szállítási csomópont. Itt van a folyó egyik legnagyobb teherkikötője és Pecsora-medence legnagyobb hajózási társasága. A vasúton érkező szállítmányok egy részét, köztük a szenet hajóra rakják és a távoli kisebb településekre szállítják, a vízi úton érkező faanyagot pedig vasúton továbbítják a központi körzetekbe. A Nyenyec Autonóm Körzet ellátására és építkezéseire szánt árukat is hajón szállítják tovább a Pecsora-menti Narjan-Marba.

Az 1950-es, 1960-as években a lakóépületeket még többnyire fából építették, később 4-5 emeletes téglaépítésű házak vagy panel lakótömbök épültek. A két településből létrehozott városban máig sem alakult ki egységes városszerkezet. A vasút melletti és a folyó menti városrészek összeépülésének akadálya a kettő között alacsonyan fekvő, nyáron mocsárrá váló terület, melyet árvíz idején a folyó elönt.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• Goroda Rosszii (orosz nyelven). Citiesofrussia.ru
• szerk.: A. I. Turkin: Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven) (1986). Hozzáférés ideje: 2014. december 14.