Pecsétviaszpálma

Pecsétviaszpálma
	a növény
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Pálmavirágúak (Arecales);
Család:	Pálmafélék (Arecaceae);
Alcsalád:	Pálmaformák (Arecoideae);
Nemzetség-; csoport:	Areceae;
Alnemzetség-; csoport:	Cyrtostachydinae;
Nemzetség:	Cyrtostachys; Blume
Faj:	C. renda;
Tudományos név
	Cyrtostachys renda; Blume, (1838)
Szinonimák
	Homotypic Bentinckia renda (Blume) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 316 (1853); ; Heterotypic Areca erythropoda Miq., J. Bot. Néerl. 1: 6 (1861); Pinanga purpurea Miq., Fl. Ned. Ind., Eerste Bijv.: 590 (1861); Ptychosperma coccinea Teijsm. & Binn., Cat. Hort. Bot. Bogor.: 69 (1866); Areca erythrocarpa H.Wendl. in O.C.E.de Kerchove de Denterghem, Palmiers: 231 (1878); Cyrtostachys lakka Becc., Ann. Jard. Bot. Buitenzorg 2: 141 (1885); Cyrtostachys lakka var. singaporensis Becc., Ann. Jard. Bot. Buitenzorg 2: 141 (1885); Pinanga rubricaulis Linden, Cat. Pl. Hort. Contin. 1885: 61, n. 117 (1885); ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pecsétviaszpálma témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pecsétviaszpálma témájú kategóriát.

A pecsétviaszpálma (Cyrtostachys renda) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A pecsétviaszpálma világszerte kedvelt díszpálma; őshazája a Maláj-félsziget, Szumátra és Borneó, beleértve Bruneit is.

Megjelenése

Karcsú, felálló törzsű, körülbelül 12 méter magas fa, termesztésben többnyire alacsonyabb; a fiatalabb törzsek zöld bambuszszárhoz hasonlók, az idősebbek szürkék. A törzsön gyűrű alakú levélripacsok sorakoznak, az egymásra boruló levélhüvelyek és a levélnyelek világító narancsszínűek vagy vörösek. Levele finoman szárnyalt, 1-1.5 méter hosszú. A levelek nagyrészt felemelkedők vagy csaknem felállók, alig visszahajlók. Kicsi, sárgásfehér virágai nagy számban fejlődnek közvetlenül a vörös színű áltörzs alatt eredő virágzati tengelyek hosszú oldalágain. Termése gömbölyű vagy elliptikus, körülbelül 1 centiméter átmérőjű, megérve fekete.

Egyéb

A termesztett pecsétviaszpálmák többnyire csak 4-8 méter magasra nőnek, és levélhüvelyeik gyakran különösen feltűnő, világító vörös színűek. Bár korábban ez a tulajdonság alkalmat adott arra, hogy a növényt önálló fajként (Cyrtostachys lakka) különböztessék meg nagyobb termetű és sápadtabb levélhüvelyű rokonaitól, jelenleg csupán magasság- és színbeli változatnak tartják. Néhány más, kecses, csoportos növekedésű, szárnyalt levelű pálmát is gyakran termesztenek, elsősorban a hegyipálmákat (Chamaedorea spp.) és az aranygyümölcspálmát, a (Chrysalidocarpus lutescens). A hegyipálmák törzse gyakran csak hüvelykvastagságú, és fura vörös termések díszítik a vékony kis törzseket. Az aranygyümölcspálmák erőteljesebbek, virágzataik a sárgászöld, ívben meghajló levelek között fejlődnek.