Peñíscolai várkastély
| Peñíscolai várkastély | |
 | |
| Település | Peñíscola |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1294–1307 |
| Építési stílus | középkori építészet |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | templomosok |
| Tszf. magasság | 64 m |
| Elhelyezkedése | |
 Peñíscolai várkastély
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 40° 21′ 32″, k. h. 0° 24′ 29″40.358889°N 0.408056°EKoordináták: é. sz. 40° 21′ 32″, k. h. 0° 24′ 29″40.358889°N 0.408056°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peñíscolai várkastély témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A peñíscolai várkastély a kelet-spanyolországi Peñíscola egyik középkori műemléke.
Története
[szerkesztés]A várat 1294 és 1307 között építették a templomos lovagok, a korábban a Szentföldön épült többi erőd mintájára. Nem sokkal később a rend feloszlott, így 1319-ben a vár az újonnan alakult Montesa-rend kezébe került, ők pedig tovább bővítették az építményt.[1]
Miután V. Márton pápa kiközösítette Pedro Martínez de Lunát, azaz XIII. Benedek ellenpápát, Benedek 1411-ben a peñíscolai várkastélyban telepedett le, és itt is hunyt el 1423-ban.[1]
A 18. század eleji spanyol örökösödési háború során Peñíscola városa V. Fülöp oldalára állt, ezért Károly főherceg seregei megostromolták a várat, de a védők visszaverték a támadást. A háború miatt egyébként 1705 és 1707 között újabb részek hozzátoldásával megerősítették az építményt.[1]
1814-ben, a függetlenségi háború idején, amikor a franciák kezén levő erődöt a spanyolok intenzíven ostromolták, a környező házak mellett az épület jelentős része is elpusztult, mintegy negyed része máig sem épült újjá. A carlista háborúk után, a 19. század végére az erődítmény katonai jelentősége gyorsan csökkenni kezdett. 1931-ben nemzeti történelmi-művészeti műemlékké nyilvánították, ma turisztikai látványosság.[1][2]
Leírás
[szerkesztés]A vár a kelet-spanyolországi Castellón tartomány tengerpartján áll, egy olyan kis félsziget keleti részén, amely csak egy vékony földszorossal kapcsolódik a szárazföld többi részéhez. Ez a félsziget a régi időkben viharos idő esetén szigetté változott, ma viszont már teljes egészében elfoglalja a vár körüli város.[1]
A romanikus jegyeket is mutató gótikus épület 230 méter kerületű, átlagos magassága 20 méter, és 64 méterrel található a Földközi-tenger szintje felett. Különös hasonlóságokat mutat a nagyjából 150 évvel korábban épült miraveti várral. Három kapuja van: a Szent Péter- (vagy Luna pápa-) kapu, a II. Fülöp- (vagy Fosc-) kapu és a 18. századi Szűz Mária-kapu. Az egyik falon II. Fülöp spanyol király címere is látható.[1]
Képek
[szerkesztés]-
Részlet -
Terasz -
Egy belső kép -
XIII. Benedek ellenpápa szobra -
Éjjel, kivilágítva
.jpg)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Castillo de Peñiscola o Papa Luna (spanyol nyelven). Rutas con historia. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
- ↑ Castillo de Peñiscola (spanyol nyelven). Comuniat Valenciana. (Hozzáférés: 2022. május 30.)