Pazzi Szent Mária Magdolna
| Pazzi Szent Mária Magdolna O.C.D. | |
 | |
| Pazzi Szent Mária Magdolna Pedro de Moya (1610–1660) festményén | |
| karmelita nővér, misztikus | |
| Születése | |
| 1566. április 2. Firenze, Firenzei Hercegség | |
| Halála | |
| 1607. május 25. (41 évesen) Firenze, Toszkánai Nagyhercegség | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Római katolikus egyház |
| Tisztelik | Római katolikus egyház |
| Boldoggá avatása | 1626, Róma Boldoggá avatta: VIII. Orbán pápa |
| Szentté avatása | 1669. április 28., Róma Szentté avatta: IX. Kelemen pápa |
| Ünnepnapja | május 25. (1728 és 1899 között: május 27., 1899 és 1967 között: május 29.) |
| Védőszentje ennek | testi bajok, szexuális kísértés ellen, Nápoly társvédőszentje |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pazzi Szent Mária Magdolna O.C.D. témájú médiaállományokat. | |
Pazzi Szent Mária Magdolna (születési nevén: Caterina Pazzi) (Firenze, Firenzei Hercegség, 1566. április 2. – Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1607. május 25.) szentté avatott karmelita apáca, misztikus.
Élete
[szerkesztés]
Pazzi Szent Mária Magdolna Firenzében született előkelő, arisztokrata leszármazottjaként. A keresztségben a Katalin nevet kapta. Már gyermekkorában sokat imádkozott. Nagyon korán kitűnt gyermektársai közül jámborságával és rendkívüli szellemi képességeivel. Egész különös vonzást gyakorolt rá a Szentháromság és az Eucharisztia misztériuma. Iskolás korában lemondásként és jó cselekedetként sokszor adta ételét a szegényeknek, vagy a börtön lakóinak. Elsőáldozása után, 12 évesen titokban szüzességi fogadalmat tett. Ezt családja nagyon nehezen vette tudomásul, de amikor közölte, hogy inkább a vérpadra megy, és lefejezteti magát, de másé nem lesz, csak Krisztusé, elfogadták hivatását.
16 évesen, 1582. december 2-án lépett be a firenzei San Frediano-templomhoz tartozó Santa Maria degli Angeli karmelita kolostorba. Beöltözése 1583. január 30-án volt, ekkor vette fel a bűnbánó Mária Magdolna nevét. A noviciátus két éve alatt titokzatos betegség lepte meg, amelyen senki nem tudott segíteni: magas láz kínozta és szünet nélkül köhögött. Emiatt sem aludni, sem étkezni nem tudott, úgyhogy bizonyos idő után az életéért kezdtek aggódni. Ezért a szokásosnál hamarabb bocsátották fogadalomtételre, hogy apácaként halhasson meg. Az oltár elé felállított ágyban tett fogadalmat 1584. május 24-én. Mindjárt utána elragadtatásba esett: sápadt és beesett arca megtelt, megszépült, szenvedő vonásai eltűntek, arca kipirult, szeme a feszületre szegeződött. Elragadtatása gyakran ismétlődött. Elöljárói előírták neki, hogy amennyiben képes rá, foglalja írásba az elragadtatások közben átélt tapasztalatokat; emellett a nővértársaknak is utasítást adtak, hogy írják, amit elragadtatása közben mond.
Az elragadtatások időszaka után ötéves lelki szárazság szakadt rá, sok kísértéssel, szenvedéssel, ő azonban hősiesen kitartott. 1590 pünkösdjén áldozás után szűnt meg hosszú próbatétele. Ekkor eljutott a misztikus istenismeretre, viszont ezért elég sok lelki és testi szenvedésen kellett átmennie. Jelmondata is erről szólt: Nem meghalni, hanem szenvedni.
Halála előtti éveiben egyre jobban kínozták betegségei, 1602-től súlyos beteg lett: heves lázrohamok lepték meg és vért kezdett köpni. Ágynak dőlt, s amikor apácatársai 1604-ben megválasztották szubpriórának, hivatalát már nem gyakorolhatta, mert gyakorlatilag mozgásképtelen volt. 1607. május 25.-én 41 éves korában halt meg. Sírját temetése után egy évvel felnyitották, s ekkor testét teljesen épen és érintetlenül találták. 1626-ban VIII. Orbán pápa boldoggá, IX. Kelemen pápa pedig 1669-ben szentté avatta.
Művei magyarul
[szerkesztés]- (szerk.) Giovanni Pozzi – Claudio Leonardiː Olasz misztikus írónők, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-07-6849-6, 345–381. o.
Képgaléria
[szerkesztés]-
Egy 1878-ból származó metszeten -
Franz Anton Maulbertsch freskójának másolatán a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenőné Komócsin Ilona alkotása
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Magdalena de Pazzi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Testvéreink, a szentek: Válogatás Peter Manns Reformer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László. Kismarton: Prugg. 1977.
- Ijjas Antal: Szentek élete. 1–2. kötet. Budapest: Ecclesia. 1968.
- Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára. 1–4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Budapest: Szent István Társulat. 1932. (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztve: Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7
- Horváth Imre: Szent Mária Magdolna esete és megtérése; Ambro Ny., Vác, 1775
- Szent-Mártoni János [Szentmártoni Bodó János]: A' bűnös Mária Magdolnának sok bűneiből-való meg-térésének históriája. Most A' hitetlen Tamás siralmával Szönyi Benjámin írásaiból bővítve kijött; Marmarossi Gottlieb Antal, Vác, 1793
- M. M. Vaussard: Pazzi szent Mária Magdolna élete; ford. Trugly Józsefné; Kármelita Atyák, Bp., 1942 (Kármel nagyjai)
