Paul Romer

Paul Romer
Életrajzi adatok
Született	1955. november 6. (69 éves) Denver
Ismeretes mint	közgazdász matematikus
Állampolgárság	amerikai
Házastárs	Caroline Weber
Szülei	Roy Romer
Iskolái	Chicagói Egyetem Phillips Exeter Academy
Szakmai kitüntetések
H. C. Recktenwald Prize in Economics (2002) közgazdasági Nobel-emlékdíj (William Nordhaus, 2018) Fellow of the Econometric Society (1990) American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2021) Clarivate Citation Laureates (közgazdaság-tudomány, 2005)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Romer témájú médiaállományokat.

Paul Romer (Denver, Colorado, 1955. november 6. –) amerikai közgazdász. 2018-ban közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott az „endogén növekedéselmélettel kapcsolatos munkájáért”.

Élete

Romer édesapja Roy Romer, Colorado korábbi kormányzója. Fizikát és matematikát tanult a Chicagói Egyetemen, ahol 1977-ben végzett. További tanulmányokat folytatott a Massachusettsi Műszaki Egyetemen és a Queens Egyetemen Kanadában, majd közgazdaságból letette a doktoriját 1983-ban.

Tanított a Rochesteren, a Berkeley-n, a Stanfordon, a Chicagói Egyetemen és a New York-i Stern Gazdasági Főiskolán. 2000-ben létrehozta az Aplia nevű vállalkozást, amely a diákok online felületen lévő tanulását segítette. 2016-tól 2018-ig a Világbank-csoport vezető gazdasági tanácsadója volt.

Az endogén növekedéselmélet

Az 1980-as évektől Romer az innovációt kezdte tanulmányozni, a gazdasági növekedés egy mozgató rugóját, de Robert Solow-val ellentétben nem mint külső tényezőként, hanem mint a piacgazdaság belső (azaz endogén) termékeként tekintett rá. Romer megmutatta, hogy a jól kialakított állami irányelvek (beleértve az állami támogatásokat a kutatás-fejlesztés terén és a tulajdonjogokat) elengedhetetlenek a technológiai innováció belső kialakulására. Az endogén növekedéselmélet Romer kutatásainak és elméleteinek köszönhetően jött létre és a közgazdaság egy új ágaként működik: Romer munkájára alapozva az innováció és gazdasági növekedés kapcsolatát vizsgálja.

Fontosabb publikációi

• 1986: Increasing Returns and Long-Run Growth. Journal of Political Economy, Vol. 94, No.5 (Oct. 1986), pp. 1002–1037
• 1990: Endogenous Technological Change. Journal of Political Economy, Vol. 98, No. 5
• 1994: New Goods, Old Theory, and the Welfare Costs of Trade Restrictions. Journal of Development Economics, No. 43 (1994), pp. 5–38
• 1996: Preferences, Promises and the Politics of Entitlement. Chapter 7 from Individual and Social Responsibility
• 2010: The New Kaldor Facts: Ideas, Institutions, Population and Human Capital. Forthcoming American Economic Journal: Macroeconomics, January 2010

Források

• Paul Romer honlapja (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 13.)
• Paul Romer a Nobel-díj honlapján (angol nyelven). nobelprize.org. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
• Why Paul Romer won the Nobel Prize in economics (angol nyelven). Tyler Cowen. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
• Romer a Britannicában (angol nyelven). Britannica Enciklopédia. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
• Romer életrajza a NYU Egyetem honlapján (angol nyelven). [2019. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 13.)