Paul Renner
| Paul Renner | |
 | |
| Paul Renner 1927-ben | |
| Született | 1878. augusztus 9.[1][2][3][4][5] Wernigerode[6] |
| Elhunyt | 1956. április 25. (77 évesen)[1][2][5][7] Überlingen |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | betűtervező, író |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Renner témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paul Friedrich August Renner (Wernigerode, 1878. augusztus 9. – Hödingen, 1956. április 25.) német betűtervező. 1927-ben ő tervezte a Futura betűtípust, amely a 20. század egyik legsikeresebb és legtöbbet használt betűkészlete lett.
Gimnáziumi tanulmányai alatt szigorú protestáns neveltetésben részesült. Neveltetésének hála németes hozzáállása volt a hatalomhoz, kötelességhez és felelősséghez. Nem szerette az absztrakt művészetet és a modern kultúra sok fajtáját, mint a jazzt, a mozit és táncot. Ugyanakkor csodálta a modernizmus funkcionalista törekvését, emiatt Rennert a 19. századi tradíció és a 20. századi modernizmus közti hídnak tekinthetjük. Megkísérelte egyesíteni a gótikus és a román betűtípusokat.
Renner a Deutscher Werkbund kiemelkedő tagja volt. Két fő szövege a Typografie als Kunst és a Die Kunst der Typografie. Új irányelveket alkotott a könyvtervezők számára, és létrehozta a népszerű, geometrikus sans-serif betűtípust, a Futurát, amelyet a tipográfusok a mai napig széles körben használnak. Az Architype Renner betűkészlet Renner korai, geometrikus betűformákkal végzett kísérletein alapul, melyeket a Futura számára készített, de később elvetette őket a karakterkészletből. Az 1994-ben létrehozott Tasse betűtípus Renner 1953-as Steile Futurájának újjáélesztése.
Renner barátja volt a szintén neves német tipográfus, Jan Tschichold, aki a kor heves ideológiai és művészeti vitáinak fontos résztvevője volt.
Politikai nézetei
[szerkesztés]Renner már 1932 előtt tisztán kifejezte ellenérzését a nácikkal szemben, például Kulturbolschewismus? című könyvében. Mivel nem talált német kiadót, így a könyvet végül svájci barátja, Eugen Rentsch által jelentette meg.
A nácik 1933. márciusi hatalomra kerülése után Rennert Münchenben letartóztatták, megfosztották pozíciójától, majd később Svájcba emigrált. Könyvét megjelenése után nem sokkal betiltották Németországban, újrakiadásáról a Stroemfeld Verlag gondoskodott (2003, Frankfurt am Main/Basel). Az új kiadvány kommentárokat tartalmaz Roland Reusstól, valamint Peter Staenglétől.[8]
Betűtípusok
[szerkesztés]
|
|
|
|
Könyvei
[szerkesztés]Minden könyv német kiadás.
- Typographie als Kunst, München, 1922
- Mechanisierte Grafik. Schrift, Typo, Foto, Film, Farbe, Berlin, 1930
- Kulturbolschewismus?, Zürich, 1932
- Die Kunst der Typographie, Berlin, 1939, új nyomtatás Augsburg 2003; ISBN 3-87512-414-6
- Das moderne Buch, Lindau, 1946
- Ordnung und Harmonie der Farben. Eine Farbenlehre für Künstler und Handwerker, Ravensburg, 1947
- Vom Geheimnis der Darstellung, Frankfurt, 1955
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Paul Friedrich August Renner (holland nyelven)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ paul renner: kulturbolschewismus?
Források
[szerkesztés]- Burke, Christopher. Paul Renner: a tipográfia művészete. London: Hyphen Press, 1998. ISBN 0-907259-12-X ISBN 0-907259-12-X
- Jaspert, W. Pincus, W. Turner Berry és A. F. Johnson. A betűtípusok enciklopédiája. Blandford Press Lts. 1953, 1983. ISBN 0-7137-1347-X ISBN 0-7137-1347-X
- Leonard, Charles C. Paul Renner és a Futura: A kultúra, a technológia és a társadalmi folytonosság hatása a nyomtatás típusának megtervezésére
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul Renner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.