Magyarok Nagyasszonya

	Magyarok Nagyasszonya
	Benczúr Gyula: Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot (Szent István-bazilika)
Hivatalos neve	Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
Alternatív neve	Patrona Hungariae
Ünneplik	katolikusok
Tartalma, jelentése	megemlékezés a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról
Ideje	október 8.
	A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya témájú médiaállományokat.

Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különlegesnek tartott kapcsolatát Magyarországgal. A magyar katolikus egyház október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért.

Története

A magyarok szoros kötődése Máriához és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki – Hartvik püspök által a 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, halála előtt Székesfehérvárott a következő szavakkal ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának: ^[1]

Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.

Szűz Mária tisztelete Magyarországon azóta is folyamatos: Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban mindig Máriához fohászkodott segítségért, és Mária tiszteletére építtette a nagyváradi székesegyházat. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.^[2]

Mátyás király pajzsán Szűz Mária közbenjárását kérte, aranypénzein Mária látható a kis Jézussal. Hasonló, Madonnával díszített pénzeket 1849-ig készítettek, amiket a nép „máriásnak” nevezett.^[3]

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak. 1658-ban I. Lipót király Mária oltalma alá helyezte magát, családját és országát, majd 1687-ben a máriavölgyi kegyhelyen ajánlotta fel Magyarországot a Magyarok Nagyasszonyának,^[2] amit 1693-ban, a török alóli fölszabadulásért hálából a bécsi Szent István-székesegyházban ünnepélyesen megújított.^[4]

1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának.^[2]

Ünneplése

1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére Magyarok Nagyasszonya ünnepét.^[5]

Az ünnepet először október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.^[5]

Ábrázolása

A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. Legtöbb esetben az általános álló ábrázolás helyett ülve mutatkozik, amely ábrázolás a 15. században vált általánossá. Evvel hangsúlyozza a keresztény ikonográfia, hogy nem egyes emberek, hanem egy nép védőszentje. A lábánál a törökök legyőzését jelképező félhold, vagy a magyar címer valamely formája látható.^[6]

Magyarok Nagyasszonya-templomok

Kapcsolódó lista: Magyarok Nagyasszonya-templomok listája

Ismertebb Magyarok Nagyasszonya-templomok:^[7]

Budapest VIII., Rezső téri templom
Budapest XI., Sziklatemplom
Budapest XIV., lerombolt Regnum Marianum templom
Budapest XIV., Zoborhegy téri Regnum Marianum templom
Budapest XV., Rákospalotai főplébániatemplom
Budapest XVII., Rákosligeti templom
Budapest XX., Pestszenterzsébeti templom
Keszthely, főtéri templom
Márianosztrai bazilika
Mohács, fogadalmi emléktemplom
Nyíregyházi székesegyház
Szeged, fogadalmi templom (székesegyház)
Szolnok, vártemplom
Váraszó, Árpád-kori műemléktemplom

Jegyzetek

↑ Szent István király legendája Hartvik püspöktől
↑ ^a ^b ^c Bartók István: Szemelvények a Mária-kultusz történetéből. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
↑ Október 8 - Magyarok Nagyasszonya Archiválva 2014. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - Boldogasszony Iskolanővérek
↑ Országfelajánlás - Magyar Katolikus Lexikon
↑ ^a ^b MAGYAROK NAGYASSZONYA Archiválva 2014. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Diós István: A szentek élete
↑ OKTÓBER 8. – SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA - Jeles napok
↑ miserend.hu

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya témájú kategóriát.
Október 8: Magyarok Nagyasszonya - taborilelkesz.hu/

Kapcsolódó szócikkek

[1] Szent István király legendája Hartvik püspöktől

[bartókistván-2] Bartók István: Szemelvények a Mária-kultusz történetéből. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 7.)

[3] Október 8 - Magyarok Nagyasszonya Archiválva 2014. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - Boldogasszony Iskolanővérek

[4] Országfelajánlás - Magyar Katolikus Lexikon

[szentek_élete-5] MAGYAROK NAGYASSZONYA Archiválva 2014. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - Diós István: A szentek élete

[6] OKTÓBER 8. – SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA - Jeles napok

[7] serend.hu

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]