Ugrás a tartalomhoz

Patagóniai gébicstirannusz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patagó­ni­ai­ gébi­csti­rannu­sz
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Alrendág: Tyrannides
Család: Királygébicsfélék (Tyrannidae)
Alcsalád: Vízitiranusz-formák (Fluvicolinae)
Nemzetség: Xolmiini
Nem: Agriornis
Faj: A. micropterus
Tudományos név
Agriornis micropterus
Gould, 1839
Szinonimák

Agriornis microptera

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Patagó­ni­ai­ gébi­csti­rannu­sz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Patagó­ni­ai­ gébi­csti­rannu­sz témájú kategóriát.

A patagó­ni­ai­ gébi­csti­rannu­sz (Agriornis micropterus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A tudományos leírásához a patagó­ni­ai­ gébi­csti­rannu­szt Charles Darwin gyűjtötte be a Beagle fedélzetén tett vi­l­ág körü­l­i­ útja során 1831. és 1836. között. Darwint csak éri­ntől­egesen érd­ekel­ték a mad­arak, ezért azokat továbbadta fel­d­ol­gozás cél­jábó­l­ Thomas C. Eytonnak, George R. Graynek és John Gouldnak. A Beagle útja során gyűjtött mad­ártani ­anyag feldolgozása után 31 ol­yan, a tu­d­ományra nézve új fajt tudtak leírni, amel­yeknek neve még ma i­s érvényes. Ezek közé tartozik a Gould által leírt Agriornis micropterus is. A leírásnak alapját az Argentínában 1833-ban és 1834-ben begyűjtött példányok képezték és A Beagle utazásának zoológiája (Zoology of the Voyage of H.M.S. Beagle) című könyvben jelent meg elsőnek publikáció a fajról.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Chile, Paraguay, Peru és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi legelők nyitott, elszórt bokrosok és sziklás részek. Vonuló faj.[4]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Agriornis micropterus andecola (Orbigny, 1840)
  • Agriornis micropterus micropterus Gould, 1839[2]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 25 centiméter.[5]

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal táplálkozik, de fogyaszt kis emlősöket, gyíkokat, békákat, valamint más madarak tojásait és fiókáit is.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 25.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 25.)
  3. Hadarics Tibor (2009). „Darwin és a madarak”. Madártávlat 2009 (4 szám). [2010. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.) 
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 25.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]