Ugrás a tartalomhoz

Parti sün

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parti sün
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Altörzs: Echinozoa
Osztály: Tengerisünök (Echinoidea)
Alosztály: Euechinoidea
Alosztályág: Carinacea
Öregrend: Echinacea
Rend: Camarodonta
Alrendág: Echinidea
Család: Parechinidae
Nem: Psammechinus
L. Agassiz & Desor, 1846
Faj: P. miliaris
Tudományos név
Psammechinus miliaris
(Statius Müller, 1771)
Szinonimák
  • Echinus (Psammechinus) korenii Desor in L. Agassiz & Desor, 1846
  • Echinus basteri Gmelin, 1791
  • Echinus miliaris P.L.S. Müller, 1771
  • Echinus pustulatus L. Agassiz, 1841
  • Echinus virens Düben & Koren, 1844
  • Parechinus miliaris (P.L.S. Müller, 1771)
  • Parechinus miliaris Mortensen, 1903
  • Psammechinus korenii Desor in L. Agassiz & Desor, 1846
  • Psammechinus pustulatus (L. Agassiz, 1841)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Parti sün témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parti sün témájú médiaállományokat és Parti sün témájú kategóriát.

A parti sün (Psammechinus miliaris) a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Camarodonta rendjébe, ezen belül a Parechinidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A parti sün Norvégiától Marokkóig és a Balti-tenger nyugati részében fordul elő, a Földközi-tengert azonban elkerüli. Az európai tengerpartok leggyakoribb faja.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a tengerisünfaj a fekete tengeri sünhöz (Arbacia lixula) hasonlóan kissé lapított testű, átmérője 3,5-5 centiméter. Színe olajzöld vagy barnás, míg az erőteljes, zöldes tüskék csúcsa ibolyaszínű. A csupasz test megközelítően ötszögletű. A felső testoldal lábacskáin is vannak tapadókorongok.

Életmódja

[szerkesztés]

A parti sün az árapályzóna lakója, ahol tengerifű- és algaállományok között, sziklákon és kövek alatt egészen 30 méter mélységig megtaláljuk. A parti sün algákkal táplálkozik, melyeket fogaival kapar le az aljzatról. Az erős fény ellen úgy védekezik, hogy algadarabokkal vagy kis kövekkel álcázza magát.

Források

[szerkesztés]