Parti sün
Parti sün | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Psammechinus miliaris (Statius Müller, 1771) | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Parti sün témájú médiaállományokat és Parti sün témájú kategóriát. |
A parti sün (Psammechinus miliaris) a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Camarodonta rendjébe, ezen belül a Parechinidae családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A parti sün Norvégiától Marokkóig és a Balti-tenger nyugati részében fordul elő, a Földközi-tengert azonban elkerüli. Az európai tengerpartok leggyakoribb faja.
Megjelenése
[szerkesztés]Ez a tengerisünfaj a fekete tengeri sünhöz (Arbacia lixula) hasonlóan kissé lapított testű, átmérője 3,5-5 centiméter. Színe olajzöld vagy barnás, míg az erőteljes, zöldes tüskék csúcsa ibolyaszínű. A csupasz test megközelítően ötszögletű. A felső testoldal lábacskáin is vannak tapadókorongok.
Életmódja
[szerkesztés]A parti sün az árapályzóna lakója, ahol tengerifű- és algaállományok között, sziklákon és kövek alatt egészen 30 méter mélységig megtaláljuk. A parti sün algákkal táplálkozik, melyeket fogaival kapar le az aljzatról. Az erős fény ellen úgy védekezik, hogy algadarabokkal vagy kis kövekkel álcázza magát.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Psammechinus miliaris (P.L.S. Müller, 1771) WoRMS
- Knorr, G. W. & Müller, P. L. S. (1766). Deliciae naturae selectae oder auserlesenes Naturalien-Cabinet, welches aus den drey Reichen der Natur zeiget, was von curiösen Liebhabern aufbehalten und gesammlet zu werden verdienet. Matthäus Berdier de la Blaquiere, Nürnberg. viii+132 pp., available online at http://gdz.sub.uni-goettingen.de/dms/load/img/?PPN=PPN618100563&DMDID=DMDLOG_0009&LOGID=LOG_0014&PHYSID=PHYS_0132 page(s): 94-95; pl. D 2: figs 3-5
- Agassiz, L. 1841. Preface to Valentin's Anatomie du genre Echinus. Neuchâtel. 10p., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/16959#page/473/mode/1up page(s): 6