Ugrás a tartalomhoz

Parti rákásztyúk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parti rákásztyúk
Természetvédelmi státusz
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Ugartyúkfélék (Burhinidae)
Nem: Esacus
Faj: E. magnirostris
Tudományos név
Esacus magnirostris
Vieillot, 1818
Elterjedés
A világoszöld az elterjedési területe, a sötétzöld az Esacus recurvirostris
A világoszöld az elterjedési területe,
a sötétzöld az Esacus recurvirostris
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Parti rákásztyúk témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parti rákásztyúk témájú kategóriát.

A parti rákásztyúk (Esacus magnirostris) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül az ugartyúkfélék (Burhinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1818-ban, az Oedicnemus nembe Oedicnemus magnirostris néven.[3] Egyes szervezetek a Burhinus nembe sorolják Burhinus magnirostris néven.[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

Délkelet-Ázsiában, Melanéziában és Ausztrália területén honos. A természetes élőhelye sziklás tengerpartok, sós lagúnák és mocsarak. Állandó nem vonuló faj.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 51-57 centiméter, a hím testtömege 870-1130 gramm, a tojóé 980-1020 gramm.[3] Fekete fején fehér szemsávja, szürke szárnyán két fehér szárnycsíkja van.

Életmód

[szerkesztés]

Főleg rákokkal táplálkozik.[3]

Szaporodása

[szerkesztés]

Rejtett helyen mélyedést kapar, ide rakja tojásait.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont kicsi és csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. november 8.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 19.)

További információk

[szerkesztés]