Parti földicsészegomba
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Geopora arenicola (Lév.) Kers 1974 | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Parti földicsészegomba témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Parti földicsészegomba témájú kategóriát. |
A parti földicsészegomba (Geopora arenicola) a Pyronemataceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, homokos talajon, útszéleken, vízpartokon élő, nem ehető gombafaj.
Megjelenése
[szerkesztés]A parti földicsészegomba termőteste kezdetben szabálytalanul gumószerű és a talaj felszíne alatt alakul ki és átmérője 1-4 cm-es lehet. Idővel részben kiemelkedik a felszínre, majd a spórák érésekor a termőtest felreped és hullámos vagy 5-7 karéjú peremmel csészeszerűen felnyílik.
Belső spóratermő felülete sima, eleinte fehéres vagy szürkés, idősen sárgás-barnás, néha szürkéskékes árnyalattal.
Külső oldala és a pereme halványbarna vagy középbarna, finoman szöszös, homok- és talajszemcsék tapadnak hozzá.
Húsa kb. 1 mm vastag, törékeny, fehéres színű. Szaga és íze nincs vagy földes.
Spórapora fehér. Spórája ovális, sima, áttetsző, egy nagy központi olajcseppel; mérete 20-26 x 12-15 µm.
Hasonló fajok
[szerkesztés]A homoki földicsészegomba csak mikroszkóppal különíthető el tőle, spórái némileg kisebbek és két olajcsepp található bennük. A többi Geopora-fajjal is összetéveszthető.
Elterjedése és termőhelye
[szerkesztés]Európában és Észak-Amerikában honos.
Homokos-kavicsos talajon található meg egyesével, vagy szorosan egymás mellett többedmagával a nyílt pusztai gyepekben, útszéleken, de akár homokbányákban, tó- és folyópartokon is. Tavasszal és ősszel terem.
Nem ehető.
Források
[szerkesztés]- Geopora arenicola - Parti földicsészegomba Miskolci Gombász Egyesület
- Geopora arenicola (Lév.) Kers First Nature
- Geopora arenicola Myko.cz
- Gemeiner Sandborstling 123pilzsuche.de
- Geopora arenicola GBIF
