Parribacus japonicus
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifogott példány
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Parribacus antarcticus (Holthuis, 1960) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Parribacus japonicus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Parribacus japonicus témájú médiaállományokat és Parribacus japonicus témájú kategóriát. |
A Parribacus japonicus a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Scyllaridae családjába tartozó faj.[1]
Előfordulása
[szerkesztés]A Parribacus japonicus előfordul főleg Japánban (a neve is innen származik) és kis mennyiségben Dél-Koreában. Pontosabban Japán déli felén az egész partszakaszon (A Toyamai öböltől Chosi városáig, valamint a Nanpo szigeteken és a déli szigetláncon Okinawáig). Dél-Koreában pedig csak a Puszan körüli partszakaszon és Csendzsu sziget partjain.[2] Az itt felsorolt helyeken mindenhol fogyasztják.
Kinézete
[szerkesztés]Átlagos maximális hossza 16 centiméter, átlagos maximum szélessége 7.4 centiméter.[3] A Scyllaridae családra jellemző két ellaposodott első csápja és nagy fejtora van. Páncélja széle fűrészelt és sörtés. A páncélja nagyrésze barnássárga, a szélein pedig kékes vagy lilás. A páncélon bolyhos szőrréteg figyelhető meg. Ollói nincsenek.
Életmódja
[szerkesztés]Több fázison mennek át kikeléstől a kifejlésig. Először az Achelatara jellemző phyllosoma lárvaként kezdik, majd nisto lárvák lesznek,(ezek planktoni életmódot folytatnak) és csak aztán fog még egy fázis után fognak kifejleni szaporodóképes egyeddé.[4] ez után homokos aljú sziklás partokra vándorol. Itt a homokban keres kisebb állatokat, mint puhatestűek és kisebb rákok. De ha hosszabb ideje éhes, bármit megeszik, ami hús. Ezt mind éjjel teszi, nappal sziklarepedésekben vagy a homokba ásva magát pihen.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 5.)
- ↑ Aquamaps. [2022. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ Sealifebase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs10872-007-0015-8