Parancs iránti engedetlenség
A parancs iránti engedetlenség a magyar Büntető törvénykönyv Különös részében, a katonai bűncselekmények között szereplő bűncselekmény.
A magyar szabályozás története
[szerkesztés]Az 1948. évi LXII. törvény 59. §-a Engedetlenség szolgálati paranccsal szemben szöveggel nevesített egy bűncselekményt.[1]
Az 1978. évi Btk. is tartalmazott egy bűncselekményt parancs iránti engedetlenség néven.
A hatályos szabályozás
[szerkesztés]A parancs iránti engedetlenséget a 2012. évi C. törvény (Btk.) 444. §-a szabályozza. Ezek szerint
- Aki a parancsot nem teljesíti, vétség miatt elzárással büntetendő.[2]
- Ha a parancs iránti engedetlenséget csoportosan követik el, a büntetés 2 évig terjedő szabadságvesztés.[3]
- A büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a parancs iránti engedetlenség
- a) más alárendeltek jelenlétében vagy egyébként nyilvánosan, akár a parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával, akár egyéb sértő módon történik,
- b) a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentős hátrány veszélyével jár.[4]
- A büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követik el.[5]
- Aki háborúban a harci parancsot, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység vagy békefenntartás során a fegyverhasználatra vonatkozó parancsot nem teljesíti, 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[6]
Források
[szerkesztés]- 2012. évi C. törvény (Btk.) 444. §
- 1948. évi LXII. törvény 59. §
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1948. évi LXII. törvény 59. § (1) bek.: Az előljáró szolgálati parancsa iránti engedetlenség büntetése egy évig, súlyos esetben három évig terjedhető fogház. (2) bek.: Ha az engedetlenség a parancs teljesítésének kifejezett megtagadásában áll, a büntetés az (1) bekezdésben tett megkülönböztetés szerint két évig, illetőleg tíz évig terjedhető börtön. (3) bek. : Ha a parancs kifejezett megtagadása háború idején az előljáró tettleges bántalmazásával, más erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel kapcsolatban történt vagy ha a katona a cselekményt háború idején követte el és a tettes által előrelátható eredményként egy vagy több ember életét vesztette vagy nagymennyiségű hadianyag pusztult el, avagy a cselekmény a hadműveletekre hátránnyal járt - a büntetés halál.
- ↑ 2012. évi C. törvény (Btk.) 444. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény (Btk.) 444. § (2) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény (Btk.) 444. § (3) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény (Btk.) 444. § (4) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény (Btk.) 444. § (5) bek.