Ugrás a tartalomhoz

Papucsos pókhálósgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papucsos pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Cortinariaceae
Nemzetség: Cortinarius
Tudományos név
Cortinarius albertii
Dima, Frøslev & T.S. Jeppesen 2006
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Papucsos pókhálósgomba témájú kategóriát.

A papucsos pókhálósgomba (Cortinarius albertii) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában elterjedt, lomberdőkben élő, nem ehető gombafaj. Tudományos nevét Albert Lászlóról kapta.

Megjelenése

[szerkesztés]

A papucsos pókhálósgomba kalapja 4–10 cm széles, fiatalon félgömb alakú, később ellaposodik. Felszíne ragadós, általában csupasz, de néha fehér burokmaradványok lehetnek rajta. Színe fiatalon fehér vagy halvány krémfehéres, idősebben okkeres, sárgásbarnás, a közepén szabálytalan foltok vagy sávok jelennek meg főleg a közepén.

Húsa fehéres vagy krémszínű, a tönk csúcsában némileg szürkés (vagy ibolyás), idősen sárgásbarnás. Szaga kissé dohos, nem jellegzetes, íze enyhe, semleges.

Sűrűn álló lemezei a tönkhöz foggal illeszkednek, élük csipkézett. Színük fiatalon fehéresszürke, ritkán halványibolyás árnyalattal; az idős gomba lemezei fakó rozsdabarnák.

Tönkje 3–12 cm magas és 1–1,5 cm vastag. Alakja nyúlánk, hengeres, nyúlánk, a tövénél nagyon széles (2,5-4 cm) peremes gumóval. Felülete fénylő, színe krémfehér, idősen halványbarnás. A gumó is eleinte krémfehér, később barnás, pereme sötétebb.

Spórapora rozsdabarna. Spórája mandula vagy citrom alakú, durván érdes felületű, mérete 9,5–11,5 × 5,5–6,5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A bükkös pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.

A papucsos pókhálósgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában honos, elsősorban a mediterrán örökzöld tölgyesekben, a kontinens többi részén ritka. Magyarországon egyetlen helyről ismert a Visegrádi-hegységben.

Meszes, tápanyagban gazdag talajú lomberdőkben él tölgy vagy bükk alatt. Nyáron és ősszel terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]