Panthéon (Párizs)
Panthéon | |
Település |
|
Cím | place du Panthéon (28) |
Megnyitás | 1781 |
Építési stílus | neoklasszicista építészet |
Építész(ek) |
|
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Kezelő | Centre des monuments nationaux |
Magassága | 83 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 50′ 46″, k. h. 2° 20′ 46″48.846198°N 2.346105°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 46″, k. h. 2° 20′ 46″48.846198°N 2.346105°E | |
Panthéon weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Panthéon témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Panthéon Párizsban, a Quartier latinben álló, a 18. század második felében emelt, nagyszabású klasszicista épület.
Története
[szerkesztés]Eredetileg templomnak készült, a súlyos betegségéből felépülő XV. Lajos francia király utasítására, Párizs védőszentjének, Szent Genovévának a tiszteletére. A munkálatok 1758-ban kezdődtek az udvari építész, Jacques Soufflot irányításával. Anyagi gondok miatt az építmény csak XVI. Lajos idejében, 1790-ben készült el.
A Panthéon építészetileg a párizsi Louvre oszlopsorát és a londoni Szent Pál-székesegyház kupoláját ötvözi gótikus szerkezeti megoldásokkal. A korinthoszi oszlopokból álló csarnok nagyon hasonlít a római Pantheon hasonló szerkezeti egységére. A görögkereszt alakú templom 110 méter hosszú és 84 méter széles, kupolája 83 méter magas.
A templom a francia forradalom idején új funkciót kapott: a legdicsőbb franciák temetkezési csarnoka, mauzóleuma lett. Később Napóleon visszaadta az egyháznak, ám 1885-től végleg Franciaország nagyjainak temetkezési helye lett az épület. Homlokzatán ma is olvasható a felirat: „A nagy embereknek, a hálás haza.”
A mauzóleumban először Mirabeau-t helyezték örök nyugalomra, 1791-ben. Őt – többek között – olyan híres személyek követték, mint Voltaire, Rousseau, Victor Hugo, Émile Zola, Gaspard Monge, Claude-Victor Perrin, Claude Monet, Louis Pasteur és a Curie házaspár, Marie és Pierre Curie. Eddig az utolsó nevezetes személy, akit itt, 132 évvel a halála után, újra eltemettek, id. Alexandre Dumas volt (2002-ben).
A klasszicista épület kupoláját a fizikus Léon Foucault 1851-ben felhasználta a Föld forgását bizonyító ingakísérletére.
Források
[szerkesztés]- Tóth Péter: Művészettörténet 3.