Ugrás a tartalomhoz

Panthéon (Párizs)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Panthéon
Település
Címplace du Panthéon (28)
Megnyitás1781
Építési stílusneoklasszicista építészet
Építész(ek)
  • Jacques-Germain Soufflot
  • Jean-Baptiste Rondelet
  • Maximilien Brébion
Hasznosítása
Felhasználási terület
KezelőCentre des monuments nationaux
Magassága83 m
Elhelyezkedése
Panthéon (Franciaország)
Panthéon
Panthéon
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 50′ 46″, k. h. 2° 20′ 46″48.846198°N 2.346105°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 46″, k. h. 2° 20′ 46″48.846198°N 2.346105°E
Térkép
Panthéon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Panthéon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Panthéon Párizsban, a Quartier latinben álló, a 18. század második felében emelt, nagyszabású klasszicista épület.

Története

[szerkesztés]

Eredetileg templomnak készült, a súlyos betegségéből felépülő XV. Lajos francia király utasítására, Párizs védőszentjének, Szent Genovévának a tiszteletére. A munkálatok 1758-ban kezdődtek az udvari építész, Jacques Soufflot irányításával. Anyagi gondok miatt az építmény csak XVI. Lajos idejében, 1790-ben készült el.

A Panthéon építészetileg a párizsi Louvre oszlopsorát és a londoni Szent Pál-székesegyház kupoláját ötvözi gótikus szerkezeti megoldásokkal. A korinthoszi oszlopokból álló csarnok nagyon hasonlít a római Pantheon hasonló szerkezeti egységére. A görögkereszt alakú templom 110 méter hosszú és 84 méter széles, kupolája 83 méter magas.

A templom a francia forradalom idején új funkciót kapott: a legdicsőbb franciák temetkezési csarnoka, mauzóleuma lett. Később Napóleon visszaadta az egyháznak, ám 1885-től végleg Franciaország nagyjainak temetkezési helye lett az épület. Homlokzatán ma is olvasható a felirat: „A nagy embereknek, a hálás haza.”

A mauzóleumban először Mirabeau-t helyezték örök nyugalomra, 1791-ben. Őt – többek között – olyan híres személyek követték, mint Voltaire, Rousseau, Victor Hugo, Émile Zola, Gaspard Monge, Claude-Victor Perrin, Claude Monet, Louis Pasteur és a Curie házaspár, Marie és Pierre Curie. Eddig az utolsó nevezetes személy, akit itt, 132 évvel a halála után, újra eltemettek, id. Alexandre Dumas volt (2002-ben).

A klasszicista épület kupoláját a fizikus Léon Foucault 1851-ben felhasználta a Föld forgását bizonyító ingakísérletére.

Források

[szerkesztés]
  • Tóth Péter: Művészettörténet 3.