Panssarimiina m/S–39 és m/S–40
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2024 januárjából) |
| Panssarimiina m/S–39 és m/S–40 | |
 | |
| Panssarimiina m/S–39 | |
| Típus | harckocsiakna |
| Ország |  Finnország |
| Tervező | Arvo Saloranta |
| Tervezés éve | 1939 |
| Gyártás éve | 1939-1945 |
| Gyártási darabszám | 133 000 |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazás ideje | 1939-1945 |
| Használó ország | Finnország |
| Háborús alkalmazás | Téli háború, Folytatólagos háború |
| Műszaki adatok | |
| Tömeg | 8,5 kg |
| Hosszúság | 228/308 mm |
| Magasság | 45/145 mm |
| Töltet típus | TNT vagy klorát-gyanta |
| Töltetsúly | 3000-3800 g |
| Indító nyomósúly | 240 kg |
A Panssarimiina m/S–39 és m/S–40 aknák finn gyártmányú harckocsiaknák voltak, melyeket a téli háború alatt használtak. A téli háború alatt nagy igény mutatkozott az aknák iránt, ezért olcsó, könnyen gyártható aknákra volt szükség. Az m/S–39 aknát az Arvo Saloranta őrnagy által vezetett csapat tervezte 1939 októberében, melynek sorozatgyártása 1939 november 8-án kezdődött. Egy héttel később a Lahti és Helylä bútorgyárakban már több mint 2000 akna készült el. A téli háború végével 133 000 darab került ki a csapatokhoz. Az m/S–40 akna egy továbbfejlesztett változat volt.
Az akna egy négyszög alakú fadobozban elhelyezett nagy adag robbanószer volt, a tetején egy vastag faburkolatú kerettel. Mikor az akna tetején megnövekedett a nyomás, a faburkolat összetört, lenyomódott az aknára és beindította azt.
A téli háború alatt az akna egyik előnye az volt, hogy a korabeli aknakeresők nehezen észlelték, habár a modern szabványokhoz képest viszonylag nagy mennyiségű fémet tartalmazott.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Panssarimiina m/S-39 and m/S-40 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
