Pansarvärnskanonvagn m/43
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Pansarvärnskanonvagn m/43 | |
Típus | páncélvadász |
Fejlesztő ország | Svédország |
Harctéri alkalmazás | |
Gyártó | AB Landsverk |
Gyártási darabszám | 87 |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 4 fő |
Hosszúság | 6,26 m |
Szélesség | 2,35 m |
Magasság | 2,62 m |
Tömeg | 25 t |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | 10-60 |
Elsődleges fegyverzet | 1 darab 75 mm-es m/43 löveg |
Másodlagos fegyverzet | 1 darab 8 mm-es m/39 géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | 1 darab Volvo-Ottomotor A8B vagy két darab Scania-Vabis L603 |
Teljesítmény | 1×279 kW (380 LE) 2×118 kW (160 LE) |
Sebesség | 42 km/h |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pansarvärnskanonvagn m/43 témájú médiaállományokat. |
A Pansarvärnskanonvagn m/43 (rövidítve Pvkv m/43, magyarul 1943-as mintájú páncélvadász) egy svéd gyártmányú harcjármű volt, melyet az Strv m/42 harckocsi alvázára építettek.
1942-ben 87 darab Pvkv m/43-as páncélvadászt rendeltek a Landsverk AB-től. A jármű alapjául az Strv m/42 harckocsi szolgált, melyre egy 75 mm-es m/43 -es L/50,5 csőhosszúságú páncéltörő löveget építettek. Az új fegyverzettől a jármű súlya megnőtt, így meg kellett erősíteniük a lánctalpszerkezetet. Mivel a löveget az alvázra és nem toronyba építették, így oldalirányzási lehetősége igen korlátozott volt. A járműben 56 darab lövedéket tarthattak. A löveg páncélátütő képessége igen jónak bizonyult, tesztelései során Franciaországtól kapott zsákmányolt német Királytigris ellen is kipróbálták a fegyvert. A járműre közelharchoz 8 mm-es m/39 típusú géppuskát is építettek.
A páncélvadász kezelőszemélyzete négy főből állt, akiket a vékony páncélzat csak a kézifegyverek tüze és a tüzérségi lövedékek repeszei ellen védett, ráadásul csak a küzdőtér eleje és oldalai voltak páncélozva, hátulja és teteje nyitott volt. A páncélvadászok szállítása 1944 őszén kezdődött, de a sebességváltók szállításával problémák voltak, így a hadosztályok csak 1946-1947 között kapták meg járműveiket. Az 1940-es évek végén a járműveken módosításokat vezettek be, melyek között volt a küzdőtér tetejének páncéllal borítása. Az 1960-as évek elején újból módosították a járműveket, többek között új motor beépítésével.
Források
[szerkesztés]- Svéd páncélosokArchiválva 2012. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hozzáférés ideje: 2013. 03. 27.