Zelnicemeggy
Zelnicemeggy | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Oroszországi példány
| ||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Prunus padus L. | ||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zelnicemeggy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zelnicemeggy témájú médiaállományokat és Zelnicemeggy témájú kategóriát. |
A zelnicemeggy vagy zselnicemeggy (Prunus padus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj. A Padus alnemzetség típusfaja.
Népies nevei még: csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa, zelnicze, koczérka.[1] 2012-ben az év fája volt.[2]
Előfordulása
[szerkesztés]A zelnicemeggy a Balkán és a mediterráneum kivételével Európában folyók, patakok menti láperdőkben, erdőtársulásokban gyakori. Észak-Ázsia területén is megtalálható. Magyarországon szórványosan az északi és keleti hegyvidékeken, főleg erdős völgyekben fordul elő. Kedvelt kerti növény. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[3][4]
Változatai
[szerkesztés]- Prunus padus var. commutata
- Prunus padus var. glauca
- Prunus padus var. laxa
- Prunus padus var. padus
- Prunus padus var. pubescens
- Prunus padus var. seoulensis
Megjelenése
[szerkesztés]A zelnicemeggy lombhullató fa (ritkán cserje), magassága 10–17 méter. Koronája kúp alakú, erősen megnyúlt, később oszlop alakúvá és boltozatossá válik. A kéreg sima, sötét barnásszürke vagy csaknem fekete, megdörzsölve meglehetősen kellemetlen szagú. A levelek szórt állásúak, fordított tojás alakúak vagy elliptikus hosszúkásak, rövid, de karcsú hegyben végződnek. Válluk rendszerint kerek, csak ritkán szív alakú; 5–9 centiméter hosszúak és körülbelül 3–7 centiméter szélesek, finoman fogazott szélűek, felül fénytelen sötétzöldek, fonákjuk világosabb és olykor elszórtan szőrös. Megkülönböztető jel a levéltőben a szár két oldalán található egy-egy nektármirigy. Fehér virágai elálló vagy lehajló fürtökbe tömörülnek, illatosak. A csonthéjas termések gömb alakúak vagy kissé hosszúkásak, feketék.
Életmódja
[szerkesztés]A zelnicemeggy a mély rétegű, tápanyagban gazdag és nyirkos talajokat kedveli. Virágzási ideje április–május között van.
Felhasználása
[szerkesztés]Egyes helyeken - Hérodotosz beszámolója szerint - ősidők óta fogyasztják, de a levelekben, a szárakban és a termésekben különböző glikozidokat, prulaurazint és amigdalint tartalmaz, amelyek egyes emlősökre mérgezők lehetnek.[5]
Képek
[szerkesztés]-
A növény
-
Rügyei
-
A virágai
-
Prunus padus L. 'colorata' virágok
-
Éretlen termések
-
Érett termések
-
Levele ősszel
-
Rajz a növény részeiről
-
A fája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wagner János: Magyarország virágos növényei. [2008. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 10.)
- ↑ Az év fája, 2012 - Zselnicemeggy - Padus avium
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Prunus Padus (bird cherry) poisoning in cattle (PMID=8677622)
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/tro-27801114
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Prunus padus in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service.