Ugrás a tartalomhoz

Pablo de Sarasate

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pablo de Sarasate
Életrajzi adatok
Születési névPablo Martín Melitón de Sarasate y Navascués
Született1844. március 10.
 Spanyolország
Pamplona
Származásspanyol
Elhunyt1908. szeptember 20.
(64 évesen)
 Franciaország
Biarritz
SírhelyCemetery of San José
IskoláiPárizsi Konzervatórium
Pályafutás
Műfajokklasszikus zene
Hangszerhegedű
Díjak
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje
  • Grand cross of the Civil Order of Alfonso XII (1907)
  • Dannebrog-rend
Tevékenységzeneszerző, hegedűművész
Pablo de Sarasate aláírása
Pablo de Sarasate aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pablo de Sarasate témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pablo Martín Melitón de Sarasate y Navascués (Pamplona, 1844. március 10. – Biarritz (Franciaország), 1908. szeptember 20.) spanyol hegedűművész és zeneszerző.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Apja tüzérségi karmester volt, és már ötéves korában hegedülni tanította fiát. Miután kiderült a tehetsége, helyi tanároknál tanult tovább. Első hangversenyét nyolcévesen adta La Coruñában. A közönség lelkesen fogadta, egy gazdag mecénás pedig megteremtette a lehetőségét annak, hogy szülei Madridban, Manuel Rodríguez Saeznél taníttathassák. Nem sokkal később, tízéves korában a királyi udvarban játszott, II. Izabella királynő kedvenc hegedűse volt. Tizenkét éves korában anyja úgy döntött, hogy a párizsi Conservatoire-ban, a híres tanárnál, Jean Alard-nál taníttatja tovább. Útközben azonban az anya rosszul lett a vonaton, és meghalt szívrohamban. A bayonne-i spanyol konzul befogadta a fiút a saját otthonába, felgyógyulása után pedig pénzzel támogatta továbbutazását Párizsba, ahol sikeresen felvételizett Alard-nál. Tizenhét éves korában, végzése előtt, fölényes biztonsággal nyerte meg a konzervatórium nagydíj-versenyét.

Párizsban 1860-ban mutatkozott be hegedűművészként, majd a következő évben már Londonban debütált. Karrierje elején rövidebb bravúrdarabokat – gyakran népszerű operák témájára – szerzett és játszott (például a híres Carmen-fantáziát). Szerzeményeiben nem nehéz felismerni a spanyolos dallamokat és ritmusokat. A spanyol zene ebben az időben jött divatba Európában, a nem spanyol zeneszerzők is számos darabot írtak ebben a stílusban, elég példaként Lalo Spanyol szimfóniáját, Balakirev Spanyol szerenádját, Saint-Saëns Bevezetés és rondo capricciosóját, vagy Bizet Carmenjét megemlíteni. Ez a spanyol zenei ismertség és népszerűség is segítette Sarasate sikereit, és több szerző írt és ajánlott darabokat Sarasate számára (Lalo, Wieniawski, Saint-Saëns, Bruch és mások).

Immár világhírű hegedűsként koncertezett szerte Európában (Budapesten 1886-ban lépett fel), Észak- és Dél-Amerikában. A nehezen lelkesedő George Bernard Shaw is elismerően szólt Sarasate előadóművészi és zeneszerzői kvalitásáról, azt mondta, hogy sok zeneszerző írt hegedűre, de csak kevesen hegedűzenét. Sarasatét egész életében sztárként ünnepelték, és amerre csak járt, úgy is viselkedett: minden hangversenye után fogadást adott hódolói számára, kifogástalanul elegáns öltözékekben jelent meg a nyilvánosság előtt, és gáláns volt a hölgyekkel. A női nem előtt különösen népszerű volt, ennek ellenére mindvégig agglegény maradt.

Vásárolt egy villát Biarritzban, de minden évben hazalátogatott a hagyományos bikafuttatásos fiestára. Öregkorára elhatalmasodott rajta krónikus légcsőhurutja, és ebben halt meg 1908-ban. Minden vagyontárgyát Pamplona városára hagyta, az anyagból a konzervatóriumban múzeumot rendeztek be. Két Stradivariusa is volt, az 1724-ben készült hegedűt a Musée de la Musique-re hagyta. Ez a hegedű ma „Sarasate Stradivarius” néven ismert. A másik, 1713-ban készült hangszer a madridi Real Conservatorio Superior de Música tulajdonában van. Sarasate emlékére Pamplonában nemzetközi hegedűversenyt (Pablo Sarasate International Violin Competition) rendeznek.

Sarasate azért írta zongora- vagy zenekari kíséretes, spanyolos hangulatú darabjait, hogy be tudja mutatni fölényes hegedűtudását, virtuóz technikáját. Ezek közül talán a legismertebb a zenekari kíséretes, Op. 20-as Cigánymelódiák (Zigeunerweisen), vagy az ugyancsak zenekarral játszott, Op. 25-ös Carmen-fantázia, amelyet Bizet Carmen című operájának témáira írt. Sarasate szívesen használta mások témáit, így több operatémára komponált fantáziát (például Mozarttól a Don Giovanni és a A varázsfuvola, Gounod-tól a Faust és a Rómeó és Júlia, vagy Thomas Mignonja stb.). Szerzeményeit ma is szívesen játsszák a hegedűsök, gyakran inkább csak ráadásdarabként.

Művei

[szerkesztés]
Carlo Pellegrini Vanity Fairben megjelent karikatúrája A nap embere címmel
Opus Cím Hangszer
– Fantaisie Caprice Hegedű és zongora
– Souvenir de Faust Hegedű és zongora
– Mazurka Mi Hegedű és zongora
1 Fantasy on La forza del destino Hegedű és zongora
2 Homenaje a Rossini Hegedű és zongora
3 La dame blanche de Boieldieu Hegedű és zenekar
4 Réverie Hegedű és zongora
5 Fantasy on Roméo et Juliette Hegedű és zongora
6 Caprice on Mireille Hegedű és zongora
7 Confidences Hegedű és zongora
8 Souvenir de Domont Hegedű és zongora
9 Les Adieux Hegedű és zongora
10 Sérénade Andalouse Hegedű és zongora
11 Le sommeil Hegedű és zongora
12 Moscoviènne Hegedű és zongora
13 New Fantasy on Faust Hegedű és zenekar
14 Fantasy on Der Freischütz Hegedű és zenekar
15 Mosaíque de Zampa Hegedű és zongora
16 Gavota on Mignon Hegedű és zongora
17 Priére at Berceuse Hegedű és zongora
18 Airs espagnols Hegedű és zongora
19 Fantasy on Martha Hegedű és zongora
20 Zigeunerweisen Hegedű és zenekar
21 Malagueña y Habanera Hegedű és zongora
22 Romanza andaluza y jota navarra Hegedű és zongora
23 Playera y zapateado Hegedű és zongora
24 Capricho vasco Hegedű és zongora
25 Fantasy on Carmen Hegedű és zenekar
26 Vito y habanera Hegedű és zongora
27 Jota aragonesa Hegedű és zongora
28 Serenata andaluza Hegedű és zongora
29 El canto del ruiseñor Hegedű és zenekar
30 Bolero Hegedű és zongora
31 Balada Hegedű és zongora
32 Muñeira Hegedű és zenekar
33 Navarra Hegedű és zenekar
34 Airs Écossais Hegedű és zenekar
35 Peteneras, caprice espagnol Hegedű és zongora
36 Jota de San Fermín Hegedű és zongora
37 Zortzico Adiós montañas mías Hegedű és zongora
38 Viva Sevilla! Hegedű és zenekar
39 Zortzico de Iparraguirre Hegedű és zongora
40 Introduction et fandango varié Hegedű és zongora
41 Introduction et caprice-jota Hegedű és zenekar
42 Zortzico Miramar Hegedű és zenekar
43 Introduction et tarantelle Hegedű és zenekar
44 La chase Hegedű és zenekar
45 Nocturno – Serenata Hegedű és zenekar
46 Gondoliéra Veneziana Hegedű és zongora
47 Melodía rumana Hegedű és zongora
48 L'Esprit Follet Hegedű és zenekar
49 Canciones rusas Hegedű és zenekar
50 Jota de Pamplona Hegedű és zenekar
51 Fantasy on Don Giovanni Hegedű és zongora
52 Jota de Pablo Hegedű és zenekar
53 La Rève Hegedű és zongora
54 Fantasy on Die Zauberflöte Hegedű és zenekar

Romanza Andaluza, Op. 22

Carrie Rehkopf
(hegedű)
 

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Navarra, Op. 33

Roxana Pavel Goldstein és Elias Goldstein (hegedű), a chicagói Depaul Symphony, vezényel Cliff Colnot

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pablo de Sarasate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Pablo de Sarasate
A Wikimédia Commons tartalmaz Pablo de Sarasate témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pablo_de_Sarasate&oldid=26414665”