Paál Árpád (botanikus)
| Paál Árpád | |
| Született | 1889. április 15.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1943. április 9. (53 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | botanikus |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1911) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/13-1-10)[2][3] |
Bethlenfalvi Paál Árpád, Paál Árpád Antal István (Budapest, 1889. április 15. – Budapest, 1943. április 9.)[4] botanikus, növényfiziológus, egyetemi tanár. A növényi hormonok élettani jelentőségének világviszonylatban is első kutatói közé tartozott.
Életútja
[szerkesztés]Paál Árpád és Dávid Anna fia. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét 1911-ben, amelyet 1912-ben tanári képesítéssel egészített ki. 1912-től 1914-től további tanulmányokat folytatott Európa több egyetemén (Bécs, Nápoly, Lipcse). 1915-től 1921-ig a földművelésügyi minisztérium szervezeti kereteibe tartozó Növényélet- és Kórtani Állomáson alkalmazták mint fizetés nélküli, majd rendes asszisztenst. Ezzel párhuzamosan 1918-ban magántanári képesítést szerzett a fővárosi tudományegyetemen „A növények érzékenysége és mozgása” című tárgykörből. Később véglegesítették az oktatási intézményben, 1922 és 1928 között adjunktusként tanított, majd 1929-től haláláig az általános növénytani tanszék vezetője, egyúttal az általános és rendszeres növénytani intézet igazgatója volt nyilvános rendes tanári címmel. Halálát szívizom-elfajulás, szívkoszorúér-elmeszesedés okozta. Felesége Solt Mária Jozefa volt.
Munkássága
[szerkesztés]A magyarországi növényélettani kutatások korai történetének meghatározó alakja volt. Főbb kutatási területei a növényi hormonműködés, az ingerületélettan sejtszintű folyamatai voltak. Behatóan foglalkozott a fototropikus ingervezetéssel, azaz a növények fény hatására történő görbüléses mozgásjelenségével, és leírta az auxin fitohormon, illetve egyenlőtlen megoszlásának a folyamatra gyakorolt hatásmechanizmusát.
Szervezőmunkájának volt köszönhető az első haza növényélettani intézet megalakítása. Részt vett a Magyar Természettudományi Társulat munkájában, 1935–1938-ban a választmány tagja, 1937-től 1940-ig pedig az egyetemes szakosztály alapító elnöke volt.
Főbb művei
[szerkesztés]- A légritkítás hatása a geotropikus ingerfolyamatra. Budapest. 1911.
- Növény-sejttan. Budapest. 1937.
- Növény-szövettan. Budapest. 1939.
- Növénymorfológia. Budapest. 1941.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11592.htm, Paál Árpád, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 116/1943. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 335. o.
- Biológiai lexikon III. (M–R). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1977. 321. o. ISBN 963-05-0532-0
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 12. o. ISBN 963-547-414-8