P6 (mikroarchitektúra)

P6
Gyártás	1995 november 1
Tervező	Intel
Max CPU órajel	233 MHz – 1,40 GHz
FSB sebességek	66 MHz – 133 MHz
Utasításkészlet	MMX, kiterjesztések: SSE
Architektúra	P6 x86
Magok száma	1
Magok nevei	Celeron sorozat, Pentium II sorozat, Pentium III sorozat, Pentium Pro sorozat, Pentium II Xeon sorozat, Pentium III Xeon sorozat processzoraiban
L1 gyorsítótár	32 KiB
L2 gyorsítótár	128 KiB – 512 KiB 256 KiB – 2048 KiB (Xeon)
Foglalat	Socket 370, Socket 479
Tranzisztorok száma	7,5M 350 nm 7,5M 250 nm (B0, B1) 9,5M 250 nm (B0, C0) 19M 250 nm (B0) 28M 180 nm (A1, A2, B0, C0, D0) 44M 130 nm (A1, B1, C1, D0)
Előd	P5, változatok: Pentium M, Továbbfejlesztett Pentium M
Utód	NetBurst

A P6 mikroarchitektúra az Intel x86 mikroarchitektúra hatodik generációja, amely az 1995 novemberében bevezetett Pentium Pro mikroprocesszorban jelent meg először. Az architektúrára gyakran i686-ként is hivatkoznak. A NetBurst mikroarchitektúra váltotta fel 2000-ben, de újraéledt a Pentium M mikroprocesszor-vonalban. A P6 mikroarchitektúra Pentium M változatának utódja az Intel Core termékcsaládban alkalmazott Core mikroarchitektúra.

A Pentium Pro-tól a Pentium III-ig

A P6 mag volt a hatodik generáció az Intel x86-os mikroprocesszorainak sorozatában. A P6 mag első megvalósítása a Pentium Pro processzor volt, amely 1995-ben készült el, és ez volt az eredeti Pentium design (P5) közvetlen utódja.

Számos új technikát a P6 magban alkalmaztak először az Intelnél:

• Spekulatív végrehajtás és soron kívüli végrehajtás (out-of-order execution, az Intelnél saját terminológia szerint dinamikus végrehajtás, dynamic execution) amelyhez új véglegesítő egységek kerültek az utasításvégrehajtó magrendszerbe. Ez csökkentette a futószalag-várakozásokat és részben elősegítette a jobb sebesség-skálázást a Pentium Pro és az azt követő processzoroknál.
• Szuperfutószalagos technika: a Pentium 5 fokozatú utasítás-futószalagját 14 fokozatúra bővítették a Pentium Pro-ban, amely a Pentium III processzorban 10 fokozatúvá alakult, és 12 – 14 fokozatú futószalagot kaptak a Pentium M processzorok.
• Fizikai címkiterjesztés (Physical Address Extension, PAE) és szélesebb 36 bites adatsín a 64 GiB fizikai memória támogatására (egy folyamat lineáris címtere továbbra is 4 GiB-ra korlátozódik).
• Regiszterátnevezés, amely lehetővé teszi a futószalagra került többszörös utasítások hatékonyabb végrehajtását.
• CMOV utasítások, amelyeket erőteljesen használnak az optimizáló fordítóprogramok.

A P6 architektúra három generációt élt meg a Pentium Pro-tól a Pentium III-ig, és széles körben elismert alacsony fogyasztása, kiváló egészértékű számítási teljesítménye és viszonylag magas ciklusonkénti utasításszáma (instructions per cycle, IPC) miatt. A feldolgozómagok P6-os vonalát a NetBurst (P68) architektúra váltotta fel, amely a Pentium 4 processzorban jelent meg először. A NetBurst egy teljesen eltérő elveken alapuló kialakítás, amely leginkább a nagyon hosszú futószalagokra támaszkodik, előnyben részesíti a sokkal magasabb órajelfrekvenciákat, miközben az elérhető IPC értéke alacsonyabb, fogyasztása pedig magasabb.

P6 alapú csipek

• Celeron (Covington/Mendocino/Coppermine/Tualatin változatok)
• Pentium Pro
• Pentium II Overdrive (Pentium II csip 387 érintkezős Socket 8 foglalatban)
• Pentium II
• Pentium II Xeon
• Pentium III
• Pentium III Xeon

P6-os változatú Pentium M

P6 Pentium M
Gyártás	2004
Tervező	Intel
Max CPU órajel	600 MHz – 2,26 GHz
FSB sebességek	400 MT/s – 533 MT/s
Utasításkészlet	MMX, kiterjesztések: SSE, SSE2
Architektúra	P6 x86
Magok száma	1
Magok nevei	A100 sorozat, EP80579 sorozat, Celeron M sorozat, Pentium M sorozat processzoraiban
L1 gyorsítótár	64 KiB
L2 gyorsítótár	512 KiB – 2048 KiB
Foglalat	Socket M
Tranzisztorok száma	77M 130 nm (B1, B2) 144M 90 nm (B0, C0) 151M 65 nm (C0, D0)
Előd	NetBurst
Utód	Enhanced Pentium M

Banias/Dothan változat

• Celeron M (Banias/Shelton/Dothan változatok)
• Pentium M
• A100/A110
• EP80579
• CE 3100

P6-os változatú Enhanced Pentium M

P6 Enhanced Pentium M
Gyártás	2006
Tervező	Intel
Max CPU órajel	1,06 GHz – 2,33 GHz
FSB sebességek	533 MT/s – 667 MT/s
Utasításkészlet	MMX, kiterjesztések: SSE, SSE2, SSE3
Architektúra	P6 x86
Magok száma	1–2
Magok nevei	Celeron M sorozat, Pentium Dual-Core sorozat, Core Solo sorozat, Core Duo sorozat, Xeon LV sorozat processzoraiban
L1 gyorsítótár	64 KiB
L2 gyorsítótár	1 MiB – 2 MB 2 MiB (Xeon)
Foglalat	Socket M
Tranzisztorok száma	151M 65 nm (C0, D0)
Előd	Pentium M
Utód	Intel Core

A Yonah CPU 2006 januárjában jelent meg a Core márkajelzés alatt. Egy- és kétmagos mobil változatokat árultak Core Solo, Core Duo, és Pentium Dual-Core márkanéven, és szerver-változatokat is kibocsájtottak Xeon LV néven. Ezekben a processzorokban részleges, megelőző megoldásokat alkalmaztak a Pentium M hibáira, hozzáadva azokat a P6 mikroarchitektúrához:

• SSE3 támogatás
• Egy- és kétmagos technológia, 2 MiB osztott L2 gyorsítótárral (a processzor szervezését átstrukturálva)
• Megnövelt FSB sebesség, 533 MT/s vagy 667 MT/s kiépítésben
• 12 fokozatú utasítás-futószalag

Ezek a megoldások részben csak az alacsony fogyasztású CPU-k belső mikroarchitektúrájából következtek, átmenetet alkotva a P6 és a rákövetkező Core mikroarchitektúra között.

Yonah változat

• Celeron M 400 sorozat
• Core Solo/Duo
• Pentium Dual-Core T2060/T2080/T2130
• Xeon LV/ULV (Sossaman)

Térkép

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a P6 (microarchitecture) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Intel CPU mikroarchitektúrák listája