Püspöky-ház
Püspöky-ház | |
Település | Kolozs megye |
Cím | Kolozsvár |
Építési adatok | |
Építési stílus | szecesszió |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | épület |
LMI-kód | CJ-II-m-B-07489 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″46.780000°N 23.559444°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 23° 33′ 34″46.780000°N 23.559444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspöky-ház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Püspöky-ház a kolozsvári Fő tér (21. szám) északi oldalának egyik műemlék épülete. A romániai műemlékek jegyzékében CJ-II-m-B-07489 sorszámon szerepel.
Története
[szerkesztés]A hagyomány szerint egykoron Mátyás király apjának, Hunyadi Jánosnak volt a háza. A Püspöky-ház (helyén a Karvázy-ház volt, 21. szám) az egyetlen igazi szecessziós épület a Fő téren. Az oromzat sajátos hullámzása, az ablakkeretek eltűnése vagy homlokzattá szélesedése, valamint a zöld négyszirmú virágot és bimbókat ábrázoló kerámiaelemek sajátjai a szecessziós újításoknak. Egyik emeleti lakása reneszánsz ajtókeretén latin nyelvű bibliai idézetet őriz. A lebontott reneszánsz épület egyes elemei beépültek az új házba, töredékei a Történelmi Múzeumba kerültek. A 20. század elején lebontott Karvázy-ház 1571-es ajtókeretének felső része a Történelmi Múzeumba került. Az épület névadója a Püspöky család, akik divatáruházat és harisnyakötő műhelyet működtettek az épületben.
Az 1870-es évek elején — akárcsak a szomszédos házaknak — a tér felé magas, nyitott padlása volt és kereskedők áruraktárául szolgált, ahova az árukat csigával lehetett felvonni. A hagyomány szerint azonban e padlások valaha színpadul is szolgáltak és Felvinczi György, a kalandos életű első ismert magyar színigazgató e padlásokon tartotta az 1690-es évek elején színielőadásait, amelyeket a közönség a piacról nézett. A száraz és szellős padlásokat elsősorban gabonaraktározásra használták.
Az első világháború előtt az épületben az Edison mozi üzemelt.
Források
[szerkesztés]- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2
- Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. ISBN 978 973 643 159 3
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.
- Gaal György: Kolozsvár: Milleniumi kalauz. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó. 2001. ISBN 973 9267 82 3
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867–1919. Budapest: Noran Könyvkiadó. 2003. ISBN 963953909-0