Püspöki palota (Székesfehérvár)
| Székesfehérvári püspöki palota | |
 | |
| A püspöki palota a Városház téren, előtte az Országalma | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Székesfehérvár |
| Épült | 1788-1801 |
| Építész | Franz Anton Fiegs, Reider Jakab[1] |
| Stílus | empire és barokk (copf) |
| Elhelyezkedése | |
 Székesfehérvári püspöki palota
Pozíció Székesfehérvár belváros térképén
| |
 é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″47.191725°N 18.409889°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″47.191725°N 18.409889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvári püspöki palota témájú médiaállományokat. | |
A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja. A Belvárosban, a Városház téren található, 1788–1801 között épült empire- és copf stílusban. A palotának olyan nevezetességei vannak, mint a Püspöki Könyvtár, mely körülbelül 40 000 kötetet számlál a középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal együtt. A fehérvári püspöki rezidencia a legjelentősebb ilyen stílusú épület Magyarországon.
Története
[szerkesztés]Az 1788 és 1801 között épült empire- és copf stílusú palota részben a Szent István által építtetett Nagyboldogasszony-bazilika helyén áll, és annak építőköveinek felhasználásával épült. Az új egyházmegye első főpásztora a kiváló képzettségű Séllyei Nagy Ignác lett, aki a kor ízléséhez és pompájához illő püspöki rezidenciát álmodott. Az építkezést 1788-ban kezdték el Franz Anton Fiegs tervei alapján, de a püspök 1789-es haláláig csak az északi szárnyat sikerült befejezni. Az egyházmegye vezetését és a palota tervdokumentációit Milassin Bertalan Miklós, II. József király gyóntatójából lett püspök örökölte, bár a mai napig vitatott, hogy az eredeti terveket felhasználva vagy új terveket készíttetve kérte fel Reider Jakabot, a kor híres építészét a mai palota főszárnyának befejezésére. Az új főpásztor jelentős művészeti magángyűjteménnyel rendelkezett, de ez az első és második világháború során a várost elfoglaló haderők kifosztották a palotát, ezért mára csak két teljes XVIII–XIX. századi berendezésű szoba található benne.[1]
Leírása
[szerkesztés]A középrizalitot nagy háromszögletű oromzat zárja le, ebben dúsan díszített barokk püspöki címer látható. Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere. Kétfelől az oromzat tetőrészén egy-egy könyökére támaszkodó, kőből faragott fekvő nőalak van. A tető szélét kőfal díszíti puttókkal és urnákkal. A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között egy-egy puttócsoport. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le. A palota belső berendezésében az empire- és a biedermeier stílus érvényesül. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a 19. század első felében készültek.[2]
A palota lépcsőházában elhelyezett díszes faragványos kövek Szent István bazilikájából valók. A palotakert egészen a várfalig ér, ami a Várkörutat szegélyezi. A kert részben a középkori bazilika északi hajóját fedi, részben a bazilikához csatlakozó még feltáratlan kápolnákat és királyi épületeket rejti magában. Több, még a rómaiak korából származó pogány és őskeresztény kőemlék, továbbá a bazilika Szent Katalin-, illetve Nagy Lajos kápolnájából származó faragványos kő (vörösmárvány lapon az Anjou-liliom) látható. A palota csak bejelentkezéssel látogatható.
A palota nevezetességei
[szerkesztés]- Prohászka Ottokár volt megyés püspök dolgozó- és hálószobája
- XVI. Lajos-, empire- és biedermeier-bútorzatú szobák
- Velencei csillárok
- Barokk cserépkályhák
- Emilie Reuillon: Péter hajója a viharzó tengeren (festmény)
- Székesfehérvári Püspöki Könyvtár
- Domenico Morone: Krisztus a kereszten (festmény)
- Az egyházmegye püspökeit ábrázoló festmények
- Díszterem
- Püspöki magánkápolna
Galéria
[szerkesztés]-
Főbejárat -
Püspöki Könyvtár -
A palota teljes Városház téri homlokzata -
Főhomlokzat -
Látkép a Fő utcai ciszterci templommal 2016-ban -
Látkép 1972-ben -
Az épület a Fő utca felől
_2.jpg){kind=small}
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b [Nevezetes épületeink - A székesfehérvári püspöki palota]
- ↑ Archivált másolat. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 16.)
Források
[szerkesztés]- Székesfehérvári Kalauz 1930, Marschall Rafael, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 2001, ISBN 963-85423-9-X
Külső hivatkozások
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Értékeink. Különleges idegenvezetés Székesfehérvár egyházi kincsei között; szerk. Smohay András; Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár, 2010 (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai)
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspöki palota témájú kategóriát.
