Ugrás a tartalomhoz

Püspöki Kováts Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Püspöki Kováts Géza
Született1908. december 23.
Farkasmező
Elhunyt1956. július 16. (47 évesen)
Nagybánya
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
SablonWikidataSegítség

Püspöki Kováts Géza (Farkasmező, 1908. december 24.Nagybánya, 1956. július 16.) magyar festőművész, grafikus.

Életpályája

[szerkesztés]

Minden képzettségét a kolónián szerezte. Festőként és grafikusként tartották számon a művésztelep kis mesterei között. Pályáját, sorsát egyaránt gyógyíthatatlan betegsége határozta meg. A Zilahi Wesselényi Kollégium diákjaként skarlátból szövődményes agyhártyagyulladást kapott, majd epilepsziás rohamai jelentkeztek, melyekből soha nem szabadult. A művészet megtartó ereje segítette ki válságaiból, az adott életének célt és értelmet. Annyira hatott rá egy festőtelepi kiállítás képei, hogy kérésére szülei beíratták a szabad iskolába.

1924 és 1929 között Thorma, Réti, Mikola és Krizsán korrektúráján nevelkedett. Leginkább azonban Ziffer Sándor útmutatásai alakították pályáját. Ziffer otthonában is fogadta őt, levelezésük őrzi hosszan tartó kapcsolatukat.

Szüleit követve (apja erdőmérnök volt) előbb Máramarosszigetre, majd a harmincas évek közepéig Görgényszentimrére került. Mindennapi kapcsolata a természettel, az erdőkkel elmélyült megfigyelésekre késztették.

Egy-egy témáját (Szénagyűjtők) több változatban érlelte ki. A Görgény völgyében, a laposnyai vadászterületen készült rézkarcai közül, melyeket a bukaresti Szalon tárlatán mutatott be, a román királyi gyűjtemény számára vásároltak. Egyéni kiállításokat szervezett Máramarosszigeten (1928), Marosvásárhelyen (1934),részt vett a kolónia közös tárlatain. Házasságkötése után 1936-tól véglegesen Nagybányán telepedett le.

1938-ban 25 metszetét válogatta albumba.A 40-es években párás finom akvarelljei a Nagybánya környéki hegyi tájon, az Izvorán készültek.A festészet mellett a sokszorosított grafikát, valamint a faszobrászatot is művelte. Alkotó erejét betegsége emésztette föl. Nagybányán, a Virághegy aljában a református temetőben a 18-as számú művészsírban nyugszik.

Források

[szerkesztés]
  • MNG Bp.1996-os "Nagybánya művészete"centenáris kiállítás.510 old.
  • Jurecskó László, Kishont Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig.( 1992) Miskolc MissionArt Galéria kiállítás alkalmából 165 old. Bánya és Vidéke, 1938.dec.23.LXIV. évf. 50 sz.3.
  • Válogatás alkotásaiból:-Viaskodó szarvasok 1935.rk.p. 227x185,MNG.Itsz.G68.223 Parkrészlet 1936. o.v.600x500 Mgt.,Kőtörők 1937.rk.p. 172x250, *MNG.Itsz. G68.224(6510), Jéghordás Nagybányán,1939.rk.p. 195x265,MNG.Itsz.G90.460.Petőfi Sándor mellszobra 1948,Koltó, Petőfi Emlékmúzeum, Túrterebesi parasztbácsi,ceruzarajz p. 1953,400x300 Mgt.
  • Murádin Jenő: Nagybánya a festőtelep művészei 2001,66 old.A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban 1919-1944.Nagybánya könyvek 10 szám.355,358,360 old.
  • Jurecskó László-Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig (MissionArt Galéria, 1992)
  • Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona (Nyíregyháza, 1997)
  • Visuart | Galéria
  • Kieselbach
  • BudapestAukció
  • Első Magyar Festményszakértő Iroda Archiválva 2016. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

[szerkesztés]