Péterfy Emília

Péterfy Emília
Élete
Született	1915. november 15. Homoródalmás
Elhunyt	2000. június 13. (84 évesen) Kolozsvár
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza, vers, tankönyv

Péterfy Emília (Homoródalmás, 1915. november 15. – Kolozsvár, 2000. június 13. ) erdélyi magyar író, tankönyvszerző.

Életútja

A kolozsvári tanítóképzőben szerzett oklevelet (1934). Tanítónői pályáját 1938-ban Szamosköblösön kezdte, 1939-től Drágon, 1941-től Dióson, 1943-tól Kolozsvárt folytatta, ahol 1948-tól a tanítóképző gyakorló iskolájában tanított. A bukaresti székhelyű Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője (1951–57), majd lektor (adjunktus) a Pedagógiai Továbbképző Intézetben nyugalomba vonulásáig (1972). Munkássága elismeréseként megkapta az „érdemes tanítónő” címet (1964).

Munkássága

Munkássága mind pedagógiai, mind szépirodalmi téren a gyermekneveléshez fűződik. Már az iskolák romániai államosításakor (1948) Auer Ferenccel együtt új ábécéskönyvet szerkesztett az elemi iskolások s külön a felnőtt analfabéták számára. Számos elemi iskolai olvasókönyv és nyelvtan, helyesírás-tanítási útmutató, ének-, rajz-, testnevelési és kézimunka-oktatási módszertan társszerzője-szerkesztője; A tanító kézikönyve című sorozatban a fogalmazástanításról (1974), az olvasástanításról, az irodalmi (1976) és az anyanyelvi nevelésről (1969, 1977) jelentek meg könyvei, részben társszerzésben Kuszálik Piroskával. Magyar gyermekek számára a román nyelvtanítást szolgáló elemi iskolai tankönyveket is szerkesztett (1958-83), sőt E. Morărescuval és D. Bendorfeanuval a kisebbségi elemi iskolákban folyó román nyelvtanítás módszertani segédkönyvét is elkészítette (1967, újabb kiadása: 1970, 1976).

1956-80 között kb. 110 szakcikke jelent meg a Tanügyi Újságban; a magyar iskolai hagyományokra támaszkodva, Kisiskolásokról régen és ma, avagy az oktatás ábécéje című tanulmányában (A Hét Évkönyve 1979) felidézi többek között Szőnyi Nagy István 1695-ben Kolozsvárt írt ábécéskönyvét, kiemelve annak hangutánzáson alapuló módszerét.

Mint szépíró elsősorban népi ihletésű meséket, mesés történeteket írt, ezek a Cimbora, Dolgozó Nő, A Haza Sólymai, Jóbarát, Napsugár, Szivárvány hasábjain jelentek meg. Mély líraiság, mókára hajló kedvtelés, szelíd humor, a gyermek és a természet szeretete, féltése jellemzi kisiskolások számára írt-összeállított köteteit. Könyveinek hangulatát a legtöbb esetben Soó Zöld Margit illusztrációi is erősítették. „Mindent gondozni kell, ami fiatal. És gondozni kell az idősebbeket is, az idősebb fákat, madarakat és embereket. Mert ettől lesz szép a világ. ~ szerényen, szelíd női kézzel egy ilyen szép világért dolgozott” – írta róla Bajor Andor (Utunk 1975/48).

A meséken, állat- és gyermektörténeteken, gyermekregényeken át jutott el a nagyobb lélegzetű regény műfajához, hogy a felnőtteknek is szóljon. Fenyő és folyondár (1968) című regényében két rokonszenves hős, Zsuzsika és Ádám egymásra találását meséli el; öngyötrő vívódások árán kristályosodik ki számukra a boldogsághoz vezető út. Róla írt cikkében a kritikus (Kuszálik Piroska) külön kiemeli az író „ízesen gyöngyöző, olykor ritmusban lüktető, az udvarhelyi nyelvezet tövéről metszett” prózáját (Előre 1968. június 30.).

Írt egy hangjátéksorozatot is Erdei képeslapok címmel, amelyet a kolozsvári és a marosvásárhelyi rádió magyar adásai sugároztak.

Irodalmi kötetek

• Kincset ér (ifjúsági regény, 1955)
• Csicseri Csincsi (gyermekregény, 1956)
• Erdőn innen, hegyen túl (gyermekregény, 1957)
• Ághegyen cinke (gyermekregény, 1958)
• A kis szekér és más elbeszélések (1962)
• Csippenfütty (egy vízirigó regénye, 1963)
• Kis fiúk, nagy hegyek. Regény; Ifjúsági, Bukarest, 1965
• Fenyő és folyondár (regény, 1968)
• Aranyágon búbos cinke (versek, mesék, mondókák, 1981)
• Óka, Nóka, Anóka, három kópé manóka (gyermekregény, 1978)
• Nyitva van az aranykapu (versek, mesék, játékok óvodásoknak. Gyűjtemény; társszerzők Bócz Irma, Jancsik Pál, Selmeczi Marcella, Farkas János, 1982)
• Tiritarka madárka (nyelvi játékok, játékos fejtörők, Kolozsvár 1984)
• Baka Judit–Péterfy Emília: Tarkabarka bokréta. Nyelvi játékok, fejtörők, tréfák kicsiknek és nagyoknak; Kriterion, Bukarest, 1995

Tankönyvek, módszertani segédkönyvek

• Ábécéskönyv (Auer Ferenccel, 1948)
• Petőfi emlékére (Kolozsvár 1948)
• Ábécéskönyv felnőtt analfabéták részére (1949)
• Olvasókönyv és nyelvtan az I. osztály számára (Kuszálik Piroskával, 1964; 1978-ig összesen 12 kiadásban)
• Magyar nyelv. Tankönyv a II. osztály számára (Kuszálik Piroskával, 1965; 1984-ig összesen 16 kiadásban)
• Gyakorlati útmutató a nyelvtan és helyesírás tanítására az I-IV. osztályban (Kuszálik Piroskával, 1969; 1975)
• Magyar nyelv. Tankönyv a III. osztály számára (Kuszálik Piroskával, 1970; 1991-ig összesen 19 kiadásban)
• Magyar nyelv. Tankönyv a IV. osztály számára (Kuszálik Piroskával, 1971; 1991-ig összesen 18 kiadásban)
• Vers, ének, játék, mese az óvodában. (Selmeczi Marcellával és Maxim Évával, 1971; javított kiadás 1976)
• A tanító kézikönyve. Fogalmazás az I–IV. osztályban (1974; 1976)
• A tanító kézikönyve. Anyanyelvi nevelés az I–IV. osztályban (Kuszálik Piroskával, 1969, 1977)
• A tanító kézikönyve. Olvasás – irodalmi nevelés az I–IV. osztályban (1976)
• Módszertani alapfogalmak a természetismeret, matematika és földrajz tanítására az I–IV. osztályban (Tankönyv a pedagógiai líceumok számára. Reményi Sándorral és Vofkori Lászlóval, 1979)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  

További információk

• Kortárs magyar írók

Kapcsolódó szócikkek

• Romániai magyar játékos könyvek