Pécsi Dániel

Pécsi Dániel
Született	Pollák Dániel 1855. június 9. Békésszentandrás
Elhunyt	1927. május 14. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (orvostudomány) Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem (–1878, orvosdoktor, orvostudomány)
Halál oka	lépdaganat
Sablon • Wikidata • Segítség

Pécsi Dániel (született Pollák, Békésszentandrás, 1855. június 9. – Budapest, 1927. május 14.) magyar orvos.

Életútja

Pollák Márton és Strausz Fáni fiaként született. Középiskolai tanulmányait Szarvason az ágostai evangélikus főgimnáziumban végezte. A Budapesti Tudományegyetemen három és fél évig volt az orvostudományok hallgatója; IV. éves orvosnövendék korában a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemhez került tanársegédnek az élet- és kórvegytani tanszék mellé, ahol két évig működött. Orvosi oklevelét 1878 októberében Kolozsvárt nyerte. Ezután egy évig a bécsi I. számú helyőrségi katona-kórházban az önkéntesi évét szolgálta le mint segédorvos. Innen Békésszentandrásra került községi orvosnak; öt évi ott működés után Túrkevén (Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében) telepedett le mint gyakorlóorvos, ahol az 1886. évi nagy himlőjárvány alkalmával beállt védhimlő-oltványanyaghiány miatt alapította a hazánkban első védhimlő-oltóanyag termelő intézetet, melyet 1897-ben Budapestre helyezett át. A himlőoltás, a tüdővész és rákbetegség kezeléséről számos kitűnő tanulmánya jelent meg magyar, német és francia orvosi lapokban. Tisztje volt a Francia Akadémiának, a párizsi 1885-iki világkiállításon aranyéremmel, a Magyar Országos Kisdednevelési Kiállításon díszoklevéllel, a Millenniumi Kiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Budán Hollaender Hugó doktor, miniszteri tanácsossal együtt megalapította és vezette az ingyenes ambulatóriumot, melynek főorvosa volt. Ez intézetben eredményesen kísérletezett tüdővész- és rákbeteg gyógyításával. Sógora volt Heltai Ferenc főpolgármesternek. Halálát lépdaganat okozta. Felesége Hoffer Janka volt.

Cikkei az Orvosi Hetilapban (1886. Az állati védhimlő-oltóanyag conserválásának egy újabb módszere), az Orvosi Heti Szemlében (1887. Humanisalt himlőnyirkkel vagy állati oltóanyaggal oltsunk-e?, 1892. A vaccina regeneratiója, A himlőoltás adta immunitásról, mikor kezdődik és meddig tart ezen immunitás, 1901. A védhimlő-oltás esetleges bántalmairól), a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXV. 1890. A himlőoltásról, XXX. 1899. Évkönyvben: A főváros tejjel való ellátása), a Tejgazdaságban (1900. A sovány tej értékesítése).

Munkái

• Tudnivalók a himlőoltásról. Budapest, 1893. (Különnyomat).
• A védő-himlőoltás hasznáról. Budapest, 1902. (Az országos közegészségügyi egyesület kolozsvári osztályának kiadása).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 688. o.  Online elérés

További információk

• Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Budapest, 1899. 159. l.