Pávai Vajna Gábor

Pávai Vajna Gábor
Született	1851. február 18. Debrecen
Elhunyt	1913. május 31. (62 évesen) Pozsony
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, sebész, szülészmester, kórházfőorvos
Sablon Wikidata Segítség

Pávai Vajna Gábor (Debrecen, 1851. február 18. – Pozsony, 1913. május 31.) orvos-sebészdoktor, szülészmester, a pozsonyi magyar királyi országos kórház főorvosa.

Élete

Pávay Vajna György és Harsányi Júlia fiaként született. Középiskoláit szülőhelyén végezte, azután 1869-ben az orvosi pályára lépett és a Pesti Egyetemen hallgatta az orvosi tudományokat. Ezen idő alatt kétszer nyert pályadíjat kórbonctanból és megkapta az állami 300 forintos ösztöndíjat a vizsgálatok letétele után három évre.

Tanulmányainak bevégezte után a Korányi Frigyes egyetemi tanár vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán mint tanársegéd első ösztöndíjas gyakornokká, 1879-ben pedig első tanársegéddé nevezték ki. E minőségben működött 1882 május haváig, midőn Tisza Kálmán belügyminiszter a pozsonyi országos kórház főorvosává kinevezte. Mielőtt ezen állását elfoglalta, nagyobb tanulmányutat tett Német-, Francia- és Olaszországban. Pozsony város képviselőtestületének tagja, a közegészségtan előadója, a pozsonyi Toldy Kör első alelnöke volt, sikerrel küzdött a magyarosodás érdekében. Vutkovich Sándor akadémiai jogtanárral a magyarság és a magyar állameszme megszilárdítására nagy anyagi áldozattal alapította 1891-ben a Nyugatmagyarországi Híradót.

1882. december 3-án Budapesten, a Kálvin téri református templomban házasságot kötött Suján Eszterrel, Suján Ferenc és Czillinger Berta lányával, az eskető lelkész Török Pál volt.

Írásai

Cikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Orvosi Hetilap (1880. A cresotinsavas natrium gyógyhatása és alkalmazási módjáról, németül a Pester med.-chirurg. Presseben, 1882. Uti levelek, a Wiener med. Wochenschriftben is, 1887. Az Antifebrinről, a pozsonyi természettudományi társulat Évkönyvében is németül), Pozsonyvidéki Lapok (1883. Az írók és művészek párisi kirándulásáról, hét tárcacikk, több tárcacikk társadalmi viszonyainkról); Oktató Háziorvos (1884. A tuberkulozisról és Pozsony közegészségügyi viszonyairól); Centralblatt f. Therapie (1885. Über den therapeutischen Werth der Bergeonischen Kohlensäure, Gasinjectionen, Über Acetalinid); a pozsonyi orvos-természettudományi társulat Évkönyve (1891. Über den heutigen Stand der Heilmethode der Lungensucht); Nyugatmagyarországi Hiradó (1895. Balatonfüredi tárczák); a pozsonyi lapokban (Az állati delejességről, Az országos kórház elmebajosainak ügyéről sat.); az Orvosi Archívumnak is munkatársa volt.

Művei

• Pozsony és a harmadik egyetem. Pozsony, 1884 (Először a helybeli lapokban jelent meg magyarul és németül)
• A tüdővészről és annak ragályanyagáról. A Koch-féle «Bacillus tuberculosisról». Népszerű előadás. Uo. 1884. (2. kiadás. Uo. 1884)
• A kolera, különös tekintettel az óvó rendszabályokra, fertőtlenítésre és Pozsony közegészségügyi viszonyaira. Ugyanott, 1884-ben (Németül. Uo. 1884-ben. Először a helyi lapokban jelent meg magyarul és németül)
• Az Antipyrin. Uo. 1885 (Közlemények a pozsonyi országos kórház belgyógyászati osztályáról I. Előbb a Közegészségügyi Kalauzban és a Pester med.-chirurg. Presseben, a párisi France medicale is átvette egy részét)
• A thallinról, mint legújabb hőcsökkentőszer gyógyértékéről és a lázas betegek gyógykezelési módjáról. Uo. 1885 (előbb az orvosi Hetilapban)
• A kutyakérdés ügyében. Uo. 1886 (Németül. Uo. 1886)
• Hogyan kell dezinficiálni? Különös tekintettel a kolera ellen teendő óvóintézkedésekre. Pozsony sz. kir. város egészségügyi bizottságának megbízásából. Uo. 1886 (Dobrovits M.-al együtt. 2. kiadás. Uo. 1892., 3. bőv. és újra átdolg. kiadás. Uo. 1893)
• Hol állítsuk fel a harmadik egyetemet? Röpirat, ajánlva az országos képviselők figyelmébe. Ugyanott, 1887 (Ném. Uo. 1887. ez válasz volt Billroth «Aphorismen zum Lehren und Lernen» cz. röpiratára)
• Az antifebrinről. Uo. 1887 (Németül. Uo. 1887)
• Az orvosi kamarák érdekében. Uo. 1888 (a Gyógyászatban is)
• A Bergeon-féle exhalatióról. Bpest, 1887 (Különnyomat az orvosi hetilapból. Németül. Uo. 1887)
• A halottégetésről. Pozsony, 1889
• Az idegességről. Népszerű előadás. Uo. 1891 (Megjelent 1890-ben a pozsonyi lapokban és a Hosszú Életben. Az eperjesi Széchenyi-kör által száz aranynyal jutalmazott pályamű)
• A tuberkulozis gyógyításáról Koch rendszere szerint. Berlini tapasztalatok alapján. Uo. 1891 (A Közegészségügyi Kalauzban 1890)
• A divatról orvosi tekintetben. Népszerű felolvasás. Uo. 1891 (A pozsonyi felső leányiskola Értesítőjében és a Hosszú Életben is)
• A tüdővész gyógyító-módjának mai állásáról. Önálló tapasztalatok nyomán. Uo. 1891
• A difteriáról és a Behring-féle vérsavó gyógyítómódról. Népszerű előadás. Uo. 1895
• Védekezés a tüdővész ellen. Uo. 1898
• A magyar orvosi-rend tönkretevése. Uo. 1900. (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból)
• A pozsonyi színügyi kérdésről. Uo. 1901 (Különny. a Nyugatmagy. Hiradóból)
• Abbáziai levelek. Uo. 1902
• Mi az oka annak, hogy hazai fürdőink nem boldogulnak és hogy a betegek legnagyobb része külföldi fürdőkbe megy? Budapest, 1902 (A Magyar Orvosok Lapja tudományos közleményei. Különny.)
• Pozsony szab. kir. város közegészségügyének fejlődése 1856-1906-ig (Pozsony, 1907)

Jegyei P. G. és Py. (a pozsonyi lapokban).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Debrecen.hu Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.