Páternoszter (regény)

Páternoszter
Szerző	Orosz István
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Téma	történelem, társadalom
Műfaj	nagyregény
Kiadás
Kiadó	Helikon Kiadó
Kiadás dátuma	2021
Média típusa	könyv
Oldalak száma	605
ISBN	ISBN 9789634795438
Sablon • Wikidata • Segítség

A Páternoszter Orosz István 2021-ben a Helikon Kiadónál publikált nagyregénye. A történet Magyarországon, főleg Budapesten játszódik három idősíkon, 1952–53-ban, az 1989-es rendszerváltást követő években, illetve 2020-ban.

Cselekmény

Az ötvenes évek elején egy budapesti intézményben működő örökmozgó liftet (páternosztert) lelassítottak. A lassítás egy Rákosi Mátyás születésnapját köszöntő művészeti performansz miatt volt szükséges. Az eseménnyel kapcsolatos dokumentumok a rendszerváltás idején bukkannak fel újra. Egy repatriáló újságírónő és egy rajztanár nyomozni kezd: egyre több jel mutat arra, hogy a képzőművészeti akciót egy Rákosi elleni merénylettel akarták összekapcsolni a fiatal művészek. Az egykori bűntényt rekonstruálni igyekvő páros rájön, hogy már a munkalassító szabotázs miatt kirendelt rendőrnő is megsejtette a tervet, mégsem leplezte le, mert beleszeretett az egyik elkövetőbe. Kiderül, hogy az ÁVH-nak is tudnia kellett a merényletről; ők azért nem avatkoztak közbe, mert politikai hasznot akartak kovácsolni belőle egy Rákosi-dublőr feláldozása révén. Bonyolítja az amúgy is szövevényes eseménysort, hogy a kilencvenes években nyomozni kezdő (pontosabban az egykori nyomozást folytató) nő és férfi egyre több adatra bukkan, olyanokra, amelyek személyesen is érintetté teszik őket a történetben. A politikai és a krimi szál alatt egy többgenerációs családregény kezd körvonalazódni. 

Szereplők

• Mária (1953 – 2009), újságíró, a könyv narrátora. 1990-ben Mexikóból települ Magyarországra egy spanyol nyelvű újság tudósítójaként.
• Varjú (Antalovics) Emil (1946 – 1996) festőművész, rajztanár, Mária szeretője majd férje.
• ifj. Varjú (Antalovics) Sándor (1930 – 1958), Emil apja, 1952-53-ban főiskolai hallgató.
• id. Varjú Sándor (1908 k. – 1953), Emil nagyapja.
• Varjú (Antalovics) Emília, ifj. Varjú Emil ikertestvére. Amerikában él.
• K, Auschwitzot megjárt roma származású ÁVH-s nyomozónő (1914 – 1985), Mária anyja.
• Rév Román (1928 k. – 2020) szobrász, figuráns, galériás.
• Szakács úr, Varjú Emil sakkpartnere, barátja és besúgója.
• Irma néni, Szív utcai főbérlő.
• Lilla (Pálfalvy Liliána) ifj. Varjú Sándor szerelme.
• Hazafi Bátor, költő.
• Náthás Eszter, Rév Román tanítványa, barátnője.
• Antalovics Amália (1920 – 1988) tanítónő, Varjú Emil és Emília édesanyja, később Majdankáné.
• Antalovics Tamás (1917 – 1989 k.) főmolnár, Varjú Emil nevelőapja.
• Varjú Irma (1996 – ) Varjú Emil és Mária lánya.
• Kovátsy Lehel (? – 1997) egykori főmérnök, TMK-s, később diósgyőri művezető.
• Klára, Kovátsy Lehel felesége.
• Gyulai György festőművész, képhamisító.
• Récze Laci fényképész, Emil barátja.
• Boldogh Borbála (Bébori) (1956 – 2020) titkárnő, Mária leszbikus barátnője.
• Balog, Bébori férje rendőr, Szakács úr tartótisztje.
• Borda Ernesztina – Varjú Emil elvált felesége – névházassággal hozta át Kárpátaljáról.
• Zombory, MDF- aktivista, később helyettes államtitkár és protokollfőnök
• Jolánka, minisztériumi főosztályvezető, Zombory szeretője
• Évike, propagandista a Fehérházban.
• Bernáth Aurél (1895-1982), festőművész, főiskolai tanár.
• Futász úr, román tolmács, később néma fűtő
• Jóska, Rákosi Mátyás dublőrje
• Tekla, fodrász, a Rákosi-dublőr maszkmestere
• Szegfű Adorján, virágárus fiú, később kórházi ápoló
• Ingrid Blaufinger, Budapesten dolgozó müncheni újságíró
• Hajó János, operatőr, később a Filmarchívum munkatársa
• Özvegy Macskásiné, Szív utcai lakos
• Gönci, Szív utcai házfelügyelő
• Xia, kínai lány
• Kígyós Elek, Rákosi és a pártelit fodrásza
• Könyvtáros, egykori ávós
• Ismeretlen író, aki lemásolta a Páternoszter dokumentumait

Idézetek

1949-ben a Szovjetunióban merült fel az elképzelés, hogy Sztálinról nevezzék el a Holdat. Akkor nem született döntés, de a generalisszimuszhoz talán a Nap jobban is illett volna. Biztos vagyok benne, hogy most a tragédia után a Nap átnevezése újra napirendre kerül, és akkor Rákosi elvtárs, ugyebár, lehetne a Hold…

Ott ül a sámlin Kádár, és a megtermett tányérsapkással játszik. Hátulról látjuk az illetőt, mint azon a bizonyos, „rendszerváltónak” nevezett plakáton; jószerivel a táblát is eltakarja. Ki mondaná, hogy nem szovjet szimbólum? Kádár két oldalán két kibic áll, smasszernek látszanak, pribéknek inkább, mint a parti elmélyült követőinek, nem is a táblára, inkább Kádárra szögezik a szemüket. Mögötte a fal. Reménytelenül beszorított szituáció. Itt azt kell lépned, amit mi mondunk, üzeni a kompozíció, és Kádár lép: leveszi a fekete vezért.

Kritikák

Nagy Gábor: Lehetséges történelem. [1] Hitel, 2022. július. (hozzáférés:2022. dec.14.)

• Borzák Tibor: Odüsszeusz a páternoszterben. szabadfold.hu (2021. május 21.) (Hozzáférés: 2022. október 9.)
• Papp Sándor Zsigmond: Papp Sándor Zsigmond. konyvterasz.hu (2021. június 6.) (Hozzáférés: 2022. október 9.)
• Forgách Kinga: A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait. konyvesmagazin.hu (2021. június 11.) (Hozzáférés: 2022. október 9.)
• Delka: Orosz István: Páternoszter. olvasoterem.com (2021. augusztus 11.) (Hozzáférés: 2022. október 9.)
• Lőcsei Gabriella: Páternoszter – most és mindörökké (?). locsei.net (Hozzáférés: 2022. október 9.)N
• Mit rejt a következő fülke? olvassbele.com (2021. november 10.) (Hozzáférés: 2022. október 9.)
• https://issuu.com/summaartium/docs/orosz_istv_n_p_ternoszter__798.docx
• Baráth Tibor: A fikció archeológiája

Részlet a könyvből

Orosz István: Páternoszter (részlet). litera.hu (2021. június 4.) (Hozzáférés: 2022. október 9.)