Párhuzamos szelők tétele
A párhuzamos szelők tétele az elemi geometria egyik alapvető tétele. Azt mondja ki, hogy ha adott két egymást metsző egyenes és az egyiken két szakasz, és e szakaszok végpontjain át olyan párhuzamosokat húzunk, amelyek a másik egyenest metszik, akkor a második egyenesen keletkezett szakaszok hosszának aránya egyenlő az első egyenesen a nekik megfelelő szakaszok hosszának az arányával.[1]
A tétel pontos megfogalmazása
[szerkesztés]Legyen e és f két egymást metsző egyenes; metszéspontjukat jelölje A! Legyen továbbá B és D két A-tól különböző pont e-n, és legyen C és E két A-tól különböző pont f-en úgy, hogy a BC és DE egyenesek párhuzamosak! Ekkor
- (illetve, ha ez igaz, akkor és csak akkor is igaz)
-
Első helyzet
-
Második helyzet
Felfedezője
[szerkesztés]A párhuzamos szelők tételét Thalész fedezte fel az i.e. 6. században,[2] és ezért a tételt egyes nyelveken (olasz, francia, spanyol, orosz, román) kis Thalész-tétel[3] vagy Thalész első tétele[4] néven említik. (A magyar szóhasználatban Thalész-tételként emlegetett állítás ezeken a nyelveken a nagy Thalész-tétel vagy Thalész második tétele.)
A tétel bizonyításával együtt szerepel Euklidész Elemek című könyvében.[1]
Bizonyítás
[szerkesztés]Ha az arány irracionális, a tétel akkor is igaz és bizonyítható.
Egy bizonyítás
[szerkesztés], mert a háromszögek magassága (m) megegyezik, csak az alapjuk különbözik. Hasonlóan . Viszont , mert alapjuk (|DE|) és magasságuk is megegyezik, tehát , ebből következően , amit bizonyítani kellett.[5]
A tétel megfordítása
[szerkesztés]A tétel megfordítása is igaz, vagyis ha két egyenes egy szög száraiból olyan szakaszokat metsz ki, amelyeknek aránya mindkét száron egyenlő, akkor a két egyenes párhuzamos.
Bizonyítás
[szerkesztés]A bizonyítás indirekt: tegyük fel, hogy , de DE nem párhuzamos BC-vel. Húzzuk tehát be azt a h egyenest a B ponton keresztül, ami párhuzamos DE-vel! Legyen h és f metszéspontja C! A párhuzamosság miatt felírhatjuk a párhuzamos szelők tételét: . A feltétellel összevetve , tehát , vagyis , így viszont a , tehát a tétel megfordítása igaz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Euklidesz: Elemek, VI. könyv, 2. tétel
- ↑ Thales of Miletus
- ↑ it:Teorema di Talete
- ↑ es:Teorema de Tales
- ↑ planetmath.org. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)