Pápapinty
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Passerina ciris (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pápapinty témájú médiaállományokat és Pápapinty témájú kategóriát. |
A pápapinty (Passerina ciris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Emberiza nembe Emberiza ciris néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Passerina ciris ciris (Linnaeus, 1758)
- Passerina ciris pallidior Mearns, 1911[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Mexikóban költ. Közép-Amerikában, Kubában és a Bahama-szigeteken telel. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és magaslati cserjések, valamint másodlagos erdők és szántóföldek.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolság 20-22 centiméter, testtömege 13-19 gramm.[5] A hím Észak-Amerika egyik legszínpompásabb madara. Feje kék, a szárnyak zöldek, testalja pedig rózsaszínű. A tojó kevésbé feltűnő barnás és sárgás színárnyalatokkal.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Rovarokkal és magvakkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés]Bokorra, vagy kisebb fára, gallyakból és fűből készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- Magevok.lap.hu- magyar neve
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
