Afrikai pálmacibet

Afrikai pálmacibet
	Kitömött példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Macskaalkatúak (Feliformia);
Család:	Pálmacibetfélék (Nandiniidae); Pocock, 1929
Nem:	Nandinia; J. E. Gray, 1843
Faj:	N. binotata;
Tudományos név
	Nandinia binotata; (J. E. Gray, 1830)
Szinonimák
	Viverra binotata J. E. Gray 1830; Viverra binotata hamiltonii (Gray, 1832);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Afrikai pálmacibet témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Afrikai pálmacibet témájú kategóriát.

Az afrikai pálmacibet (Nandinia binotata) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a pálmacibetfélék (Nandiniidae) családjába tartozó faj.^[1]

Korábban a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába sorolták be; azonban az áthelyezés miatt manapság családjának és nemének az egyetlen fajává vált.^[2]^[3]

Előfordulása

Az afrikai pálmacibet Afrikában, a Szaharától délre eső térségekben fordul elő. Guineától és Dél-Szudántól kezdve, Angoláig és Zimbabwe keleti részéig sokfelé megtalálható.^[4] Akár 2500 méteres tengerszint feletti magasságban is fellelhető.^[1]

Alfajai

Nandinia binotata arborea Heller, 1913
Nandinia binotata binotata Gray, 1830
Nandinia binotata gerrardi Thomas, 1893
Nandinia binotata intensa Cabrera & Ruxton, 1926

Megjelenése

Viszonylag kistestű, erős felépítésű faj, kis, kerek fülekkel és erőteljes lábakkal, rajta hajlott, visszahúzható karmokkal. Hosszú farka van, melyet a fákon való közlekedés során egyensúlyozásra használ. A kifejlett állat körülbelül 1,70-2,10 kilogramm tömegű.

Életmódja

Magányosan élő, éjszakai állat, amely az erdőket választotta élőhelyül. A folyók mentén és a szavannák ligeterdeiben is fellelhető. Mindenevő, de étrendjének nagy részét gyümölcsök alkotják; étrendjét kiegészítheti rágcsálókkal, denevérekkel, rovarokkal, madarakkal, tojásokkal, gyíkokkal, békákkal és dögökkel. Főleg hajnalkor és napnyugtakor mozog. Általában magányos, de ha bőséges a táplálékkínálat, akkor akár 15 állat is összegyűlhet. A hasán kettő és mindegyik lábán a harmadik és negyedik ujjak között, egy-egy szagmirigy van; valószínűleg ezekkel jelöli meg a területét.

Körülbelül 4 évig él.^[1]

Szaporodása

Ez az emlősfaj évente kétszer is szaporodhat. Először májusban, aztán ha a körülmények továbbra is megfelelőek októberben is világra hoz egy almot. A vemhesség 2-3 hónapig tart. Az alomnagyság általában 4 kölyökből áll. Az elválasztás 3 hónap után következik be. A nőstény emlői a tej mellett narancssárga levet is termel, mely megszínezi az anyaállat és a kölykök bundáját; a kutatók szerint ez visszataszító a párosodókedvű hímek számára.

Az afrikai pálmacibet és az ember

Állatkertekben nagyon ritka fajnak számít. A szabad természetben az élőhelyének elvesztése és a vadászat veszélyezteti. Továbbá a háziszárnyasok védelmére, valamint a hagyományos orvoslásban játszott szerepe miatt is irtják. Mindezek ellenére a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti.