Ouranopithecus macedoniensis

Ouranopithecus macedoniensis
	Evolúciós időszak: Miocén
	Ouranopithecus macedoniensis koponya
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Haplorrhini);
Alrendág:	Majomalkatúak (Simiiformes);
Öregcsalád:	Emberszerűek (Hominoidea);
Család:	Emberfélék (Hominidae);
Nem:	Ouranopithecus;
Faj:	O. macedoniensis;
Tudományos név
	''Ouranopithecus macedoniensis''; Bonis & Melentis, 1977
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ouranopithecus macedoniensis témájú rendszertani információt.

A Ouranopithecus macedoniensis egy kihalt Ouranopithecus faj a késő miocén kori Görögországból.^[1] Észak-Görögországban három helyről ismert. A típushelye a Ravin de la Pluie. A másik helyek a Halkidikí és Xirochori. A koponya fosszíliák nagy gyűjteményéről ismert és kevés posztkraniálisról. Késő miocén kori 9.6 – 8.7 millió éves így némileg korábbi mint a O. turkae. Egyeseknek ez azt sugallja hogy az O. turkae a közvetlen őse a O. macedoniensisnek bár általánosan elfogadott hogy testvér taxonok.^[2]

Élőhely

A fog maradványinak vizsgálata és társítása tülkösszarvú fajokkal egy élőhelyet mutat alacsony fatakaróval és gazdag lágyszárú réteggel.^[3]

Morfológia

Nagy széles arca volt egy kiemelkedő torus supraorbitalal. Négyzet alakú szemgödrei voltak.^[4] Lehet hogy viszonylag nagy testmérete volt. A posztkraniális bizonyíték sovány, de a fogképződése extrém szexuális dimorfizmust sugall, egy magasabb fokon mint ami látható bármilyen meglevő homonidánál. Valószínűleg négylábú volt. Valószínűnek látszik hogy használta a fákat. Őrlőfoga zománccal borított elég vastagon és alacsony csúcsa volt. A hímeknek nagy szemfoguk volt.

Táplálék

Azt feltételezik hogy a tápláléka kemény ételekből állt például diók vagy gumók.

Viselkedés

A viselkedésére nagyon nehéz következtetni ilyen apró változatosságú fosszilis maradvánnyal. Észszerű feltételezni, hogy magányosan vagy csoportban élhetett. A nagy testméret miatt lehet hogy nehezen mászott néhány helyzetben.

Források

↑ (2005) „A New Method of Dental Microwear Analysis: Application to Extant Primates and Ouranopithecus macedoniensis (Late Miocene of Greece)”. PALAIOS 20 (6), 551–561. o. DOI:10.2110/palo.2004.p04-17.
↑ (2007) „A new great ape from the late Miocene of Turkey”. Anthropological Science 115 (2), 153–158. o. DOI:10.1537/ase.070501.
↑ Schrein, Caitlin M. (2006). „Metric variation and sexual dimporphism in the dentition of Ouranopithecus macedoniensis”. Journal of Human Evolution 50, 460–468. o. DOI:10.1016/j.jhevol.2005.11.007.
↑ de Bonis, Louis (1990). „New hominoid skull material from the late Miocene of Macedonia in Northern Greece”. Nature 345 (6277), 712–4. o. DOI:10.1038/345712a0. PMID 2193230.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Bonis2004-1] (2005) „A New Method of Dental Microwear Analysis: Application to Extant Primates and Ouranopithecus macedoniensis (Late Miocene of Greece)”. PALAIOS 20 (6), 551–561. o. DOI:10.2110/palo.2004.p04-17.

[Gulec2007-2] (2007) „A new great ape from the late Miocene of Turkey”. Anthropological Science 115 (2), 153–158. o. DOI:10.1537/ase.070501.

[Schrien2006-3] Schrein, Caitlin M. (2006). „Metric variation and sexual dimporphism in the dentition of Ouranopithecus macedoniensis”. Journal of Human Evolution 50, 460–468. o. DOI:10.1016/j.jhevol.2005.11.007.

[Bonis1990-4] Bonis, Louis (1990). „New hominoid skull material from the late Miocene of Macedonia in Northern Greece”. Nature 345 (6277), 712–4. o. DOI:10.1038/345712a0. PMID 2193230.

[1]

[2]

[3]

[4]