Ugrás a tartalomhoz

Ostuni

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ostuni
Ostuni látképe
Ostuni látképe
Ostuni címere
Ostuni címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióPuglia
MegyeBrindisi (BR)
FrazionékAbate Melchiorre, Barbagianni, Boccadoro, Cavallerizza, Cervaloro, Chiobbica, Costa Merlata, Deserto Parco Monsignore, Fantese, Galante, Giovannarocca, Grotta Figazzano, Monticelli, Pascarosa, Pilone, Pinto, Ramunno, Refrigerio, Rosa Marina, Villanova.
VédőszentSzent Orontius
Irányítószám72017
Körzethívószám0831
Forgalmi rendszámBR
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség30 143 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség147,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület223 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 43′ 56″, k. h. 17° 34′ 40″40.732222°N 17.577778°EKoordináták: é. sz. 40° 43′ 56″, k. h. 17° 34′ 40″40.732222°N 17.577778°E
Elhelyezkedése Brindisi térképén
Elhelyezkedése Brindisi térképén
Ostuni weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostuni témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ostuni város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Brindisi megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Brindisitől északnyugatra fekszik, az Adriai-tenger partjától 8 km-re a Salento dombos vidékén.

Története

[szerkesztés]

Ostuni területét már a kőkorszakban lakták. A legendák szerint a várost a messzápok alapították, majd a pun háborúkban Hannibal seregei elpusztították. Görög telepesek építették újra „Asto Néon” név alatt, melynek jelentése „új város”. A rómaiai idején Sturninum néven volt ismert. A Nyugat-római birodalom bukása után a Leccei Grófság, majd a Tarantói Hercegség része lett. 1507-ben a Sforzák vezetése alatt átkerült a Bari Hercegség fennhatósága alá. Ebben az időszakban élte a virágkorát. Ekkor épültek ki a tengerparton a török kalózok támadásai ellen a Pozzella, Pylon és Villanova őrtornyok.

Népessége

[szerkesztés]

A lakosság számának alakulása:

Látnivalók

[szerkesztés]

Ostuni óvárosa, egyben citadellája, „La Città Bianca” (azaz Fehér város) név alatt ismert, amit fehérre meszelt épületeinek köszönhet. Legjelentősebb épületei a katedrális és a Püspöki Palota valamint néhány nemesi palota (Aurisicchio, Ayroldi, Bisantizzi, Falghieri, Ghionda, Giovine, Jurleo, Marseglia, Palmieri, Petrarolo, Siccoda, Urselli, Zaccaria).

A város területén kívül található a Masseria di San Domenico, egy erődített birtok, amelyet valaha a máltai lovagrend birtokolt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]