Ossip Schubin
Ossip Schubin | |
Született |
1854. június 17.[1][2][3][4] Prága[2][5][3][4] |
Elhunyt | 1934. február 10. (79 évesen)[1][2][6][3][4] Košátky Castle[5][3][4] |
Álneve |
|
Állampolgársága | |
Foglalkozása | író |
Sírhelye | Malvazinky temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ossip Schubin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ossip Schubin (születési nevén Aloisia / Lola Kirschner) (Prága, 1854. június 17. – Košátky vára, 1934. február 10.) németül író írónő. Ossip Schubin álnéven vált ismertté, melyet Ivan Turgenyev A küszöbön című regényéből kölcsönzött.
Élete
[szerkesztés]Szülei lochkovi birtokán nevelkedett, majd több telet töltött Brüsszelben, Párizsban és Rómában, ahol sok inspirációt kapott a a művészek Bohém életéről és a nemzetközileg is ismert divatos társaságok ábrázolásához, amelyek kedvenc témái voltak. Szokatlanul éles szemű megfigyelő, akinek nagyszerű, gyakran szarkazmussal fűszerezett tehetsége a markáns jellemzéshez különösen az Ausztria-Magyarország katonai és művészeti köreinek megrajzolásában mutatkozik meg.
1934-ben halt meg a košátkyi várban, Csehszlovákiában.
Művei
[szerkesztés]Fontosabb művei
[szerkesztés]- Gloria victis! (Berlin, 3. kiad. 1892)
- Unter uns (Berlin, 4. kiad. 1891)
- Finis Poliniae! (Drezda, 1893)
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Becsület. Regény; ford. báró Ó-Y.; Athenaeum, Bp., 1884
- ʺMagunk köztʺ. Regény; ford. Wohl Janka; Athenaeum, Bp., 1886
- Asbein. Egy művész életéből; ford. Ó-Y.; Athenaeum, Bp., 1891
- Egy fáradt szív. Elbeszélés; ford. Székely Irén; Athenaeum, Bp., 1894 (Az Athenaeum Olvasótára)
- Egy lángész története. Beszély; Athenaeum, Bp., 1894 (Az Athenaeum Olvasótára)
- Bár csak tél lenne már! Regény, 1-2.; ford. Székely Irén; Athenaeum Ny., Bp., 1901 (A Magyar és Világirodalom Kincsestára)
- Az élő halott. Regény; Révai-Salamon Ny., Bp., 1903
- Stella. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1917 (Legjobb Könyvek)
- Refugium peccatorium. Regény; Érdekes Újság, Bp., 1921 (Legjobb Könyvek)
Németül
[szerkesztés]- Schuldig (Roman 1883)
- Ehre (Roman. Heinrich Minden, Dresden 1883 [recte 1882]) = zum Roman umgearbeitete Erzählung Der gewisse Baron Riedheim
- Die Geschichte eines Genies. Die Gabrizzi (Novellen 1884)
- Mal'occhio und andere Novellen (1884; 4. Auflage 1901 u.d.T. Es fiel ein Reif in der Frühlingsnacht)
- Unter uns (Roman in 2 Bdn. 1884)
- Ein Frühlingstraum (Novellen 1884)
- Bravo rechts! Eine lustige Sommergeschichte (1885)
- Gloria victis! (Roman in 3 Bdn. 1885)
- Erinnerungen eines alten Österreichers (Erzählungen 1886)
- Erlachhof (Roman in 2 Bdn. 1887)
- Etiquette. Eine Rokoko-Arabeske (1887)
- Asbéin. Aus dem Leben eines Virtuosen (1888)
- Dolorata (Novelle 1888)
- Unheimliche Geschichten (1889)
- Boris Lensky (Roman in 3 Bdn. 1889)
- Bludicka. Erzählung aus dem slavischen Volksleben (1890)
- O du mein Österreich (Roman in 3 Bdn. 1890)
- Heil dir im Siegerkranz (Erzählung 1890)
- Ein müdes Herz (Erzählung 1892)
- Gräfin Erikas Lehr- und Wanderjahre (Roman in 3 Bdn. 1892)
- Torschlußpanik (Erzählung 1892)
- Finis Poloniae (Roman 1893)
- Toter Frühling (Erzählung in 2 Bdn. 1893)
- Schatten (Novellen 1893)
- Gebrochene Flügel (Roman 1894)
- Woher tönt dieser Mißklang durch die Welt? (Roman in 3 Bdn. 1894)
- Con fiocchi (Roman 1896)
- Maximum. Roman aus Monte Carlo (1896)
- Wenn's nur schon Winter wär'! (Roman 1897)
- Die Heimkehr (Roman 1897)
- Vollmondzauber (Roman in 2 Bdn. 1899)
- Peterl. Eine Hundegeschichte (1900)
- Slawische Liebe (Novellen 1900)
- Im gewohnten Geleis (Roman 1901)
- Marsa (Erzählung 1902)
- Refugium peccatorum (Roman 1903)
- Der Gnadenschuß (Erzählung 1905)
- Blanche (1905)
- Der arme Nicki. Geschichte eines aus der Reihe Gefallenen (2 Bde. 1906)
- Primavera (Novelle 1908)
- Miserere nobis. Die Tragödie eines Idealisten (Roman in 2 Bdn. 1910)
- Monsieur Paul (Schauspiel 1912)
- Die Flucht nach Amerika (Roman 1914)
- Der Rosenkavalier (1924)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ a b c d Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ a b Österreichische Schriftstellerinnen 1880–1938, 99-100, Kirschner, Lula (Lola, Aloisia)
- ↑ Marianne Baumgartner: Der Verein der Schriftstellerinnen und Künstlerinnen in Wien (német nyelven). Böhlau Verlag, 2015
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Aloisia Kirschner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Hermenegildis Holzgruber: Ossip Schubin (Aloisia Kirschner), Univ. Diss., Wien 1934.
- Marie-Katharina Divišová: Das Prosawerk Theodor Fontanes und Ossip Schubins im ausgehenden 19. Jahrhundert mit besonderem Hinblick auf die Emanzipation der Frau (Diplomarbeit Univ. Brünn, 2006).
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
- "Our Own Set", review in Neglected Books Page, November 2010
- Transkriptionen und Digitalisate (a. A.) bei ngiyaw eBooks
- Biographie von Thomas Kirschner