Oslay Ferenc
| Oslay Ferenc | |
 | |
| Oslay Ferenc fényképe | |
| Született | 1883. szeptember 22. Filóc |
| Elhunyt | 1932. április 22. (48 évesen) Budapest |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | történész, szakíró, pedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oslay Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oslay Ferenc (szlovénül Franc Ošlai, vendül Ferenc Ošlai) (Filóc, 1883. szeptember 22. – Budapest, 1932. április 22.)[1] magyarországi szlovén történész, író, irredenta.
Élete
[szerkesztés]A Muraszombathoz közeli, elsősorban fazekasságáról ismert Filócon (ma Filovci, Szlovénia) született Zala vármegyei szlovén evangélikus kisnemesi családban Oslay Márton és Traibarits Anna fiaként. Neve ellenére nem volt magyar, mert a szlovén kisnemesek Magyarországon általában magyar nevet kaptak. Tanulmányait Budapesten végezte. A budapesti Mátyás Király gimnázium professzora volt.
Történelmi tárgyú munkáit elsősorban vendül írta és a Domovina c. lapban jelentette meg, amely támogatta a szlovének magyarosítását, majd a trianoni béke után próbálta propagálni a muravidékiek előtt, hogy ők nem szlovének, hanem magyarok. Oslay Mikola Sándor fizikatanár számára készítette munkáit, hogy a trianoni béke felülvizsgálatához tudjon mire hivatkozni. Ezekben a munkákban elsősorban amellett érvelt, hogy a murai és rábai vend nyelven beszélő szláv nem azonosíthatóak a szlovénnek. Jóllehet a történelmi tárgyú munka értéke fontos, mivel eredeti dokumentumokat tár fel és használható, valós forrásokat közöl, de irredente szellemisége miatt hitelessége kétségbe vonható, ugyanis értelmezése és tartalma a hamis Mikola-elméletek igazolására törekszik.
A Domovinában Z historie nasega naroda (Nemzetünk történetéből) címmel közölte kutatásait, összesen tíz folytatásban. Egy másik önálló munkát is írt a mártonhelyi protestáns gyülekezet történetéről.
Magyarul is írt könyveket a vendekről, illetve egy műveit a 16–17. századi horvát jobbágyokról.
Művei
[szerkesztés]- Z historie nasega naroda
- Vremen vadlüványszke reformacie i protireformacie
- Edna historinszka lázs, Kmeti i szelárje Gornye-Lendavszke fare vu leti 1627, Törszko goszposztvo vu nasoj krajini
- Nase sztáro cérkevno málanye
- Nase goricze i vinopôvanje indasnyega szvêta
- Historia martyanszke protestánszke cérkvi
- A horvát jobbágyság 1500-1650-ig (1910)
- Vendek (újságcikk)
Jegyzetek
[szerkesztés]