Ugrás a tartalomhoz

Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet
Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főépülete az Amerikai út felől nézve
Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főépülete az Amerikai út felől nézve
TelepülésBudapest XIV. kerülete
Cím1145 Budapest, Amerikai út 57.
Építési adatok
Építés éve19101911
Építési stílusnépies stílus
TervezőLajta Béla
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (Budapest)
Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet
Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 19° 05′ 53″47.518145°N 19.098083°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 19° 05′ 53″47.518145°N 19.098083°E
Térkép
Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet weboldala
SablonWikidataSegítség

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (rövidítése: OMIII); hétköznapi nevén Idegsebészeti Klinika), korábbi nevén Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona, Amerikai úti Kórház vagy Szeretetház egy egészségügyi intézmény Zuglóban.

Budapest XIV., Amerikai út 57.

Épülete

[szerkesztés]

1907-ben a pesti zsidó betegek és szegények gondozásával foglalkozó, illetve temetéseket intéző Chevra Kadisa egyesület pályázatot írt ki gyógyíthatatlan betegek számára építendő kórházról. Az első díjat a fiatal zsidó építész, Lajta Béla nyerte el, aki később rávette az építőbizottságot, hogy ne kórház, hanem idősek otthona, „Szeretetház” épüljön a magukat ellátni nem tudók számára. Az első beadványi tervet 1909 őszén nyújtották be, míg a végleges terveket 1910-ben. Az építés munkája 1910–11-ben zajlott a Bloch és Hollitscher vállalat irányításával. Mára már mind az alaprajzi, mind a beadványi tervek megsemmisültek, így az eredeti (mára átépített) alaprajzi beosztásról csak feltételezések ismertek. Az épület E alakú: hosszú szára az Amerikai út tengelyével párhuzamos, középen a 2×2 dór oszlopos főbejárat mögött főlépcsőház nyúlik be a hátsó udvarba, míg az épület két végén ugyancsak 1-1, de az utca felé kiugró lépcsőház helyezkedik el. A szimmetrikus homlokzat öt részből áll: főbejárati rész, 1-1 melléklépcsőházi rész, illetve az ezeket összekötő 1-1, tetején loggiás oldalszárny. A középső rész tetején a tetőidomból kiemelt, közel egyenlő oldalú háromszögű oromfal fogja egybe. A melléklépcsőházszárnyak tetejét a népi építészetből átvett kontyos tetők zárják le.

Az épület belső része gazdagon díszített.

A Budapesti Hírlap 1911. májusi számában az ismeretlen cikkíró így méltatja az épületet: „A szeretetnek ez a háza otthona a művészetnek is, egy megtisztult, megnemesedett és minden csepp vérével magyar művészetnek. A tervező, Lajta Béla, egész tehetségét, tudását, fényes teknikai készségét, szívós kitartását egyetlen nagy célra tette föl: hogy megmutassa, miképpen lehet a népies magyar motívumokat fölfejleszteni a monumentalitásig, a nélkül, hogy akár e motívumok vesztenének eredetiségükből, akár a mű egészének nagyszerűsége, monumentális volta szenvedne. Törekvésének tökéletes, hiánytalan diadala ez a palota, a melyben az artisztikus egység és stilszerűség oly meglepőn olvad össze a célt szolgáló gyakorlati érzékkel. – A Szeretetház homlokzata megragadja a nézőt vonalainak eleven lendületével, a kompozíció eszmét kifejező erejével. A hármas beosztású front közepén egy Mózes-szobor áll nyugodt méltósággal. Teles Edének, a kiváló plasztikusnak alkotása. A páros oszlopu főbejárattól jobbra és balra egy-egy kapu vezet a férfi és a női osztályhoz. A homlokzat szélén magyaros izlésű, kiugró tornyok tetőzik be az épületet, az emeleteken barátságos loggiák bocsátják be széles kévékben a napfényt. Bent gondos tisztaságú, könnyen mosható fehér falak szolgálnak a higiéné legszigorúbb parancsszavának. A lépcsőházak, a kórtermek, az üdülő szobák fehér falait mindenütt eredeti és népies magyar ornamentumok díszítik. A szem alig tud betelni ezzel az egyszerű, csinos és magyaros ornamentikával, amely oly kézzelfogható és meggyőző világossággal oldja meg a problémát: miként válhatik a sokác vagy matyók, vagy torockói kézimunka vonalrendszere organikus részévé egy nagyszabású középületnek.” (részlet)[1]

Története

[szerkesztés]

Az épület eredeti célja idős személyek gondozására alkalmas otthon létesítés volt. Ezt a cél szolgálta közel negyven éven át. Az első Nagy Imre-kormány 1953-as határozata nyomán a Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI) létesítésének szándékával kapott új funkciót.

Az intézmény a magyar idegsebészet vezető intézete 1953 óta.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárása után az egykori nagy múltú intézmény számos speciális szakellátási feladatát vette át. 2021 áprilisától az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet – Országos Klinikai Idegtudományi Intézet nevet viseli.

Vezetői[2]

[szerkesztés]
  • Pásztor Emil (1975–1997) korábbi igazgató
  • Főigazgató főorvos: med. habil. Dr. Erőss Loránd PhD
  • Orvosigazgató – főigazgató orvosszakmai helyettese: Dr. Ézsi Robin
  • Gazdasági igazgató – főigazgató gazdasági helyettese: Szathmáry Ádám
  • Stratégiai és informatikai igazgató – főigazgató stratégiai helyettese: Dr. Horváth Lajos

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Budapesti Hírlap, 1911. május 21. (31. évfolyam, 119. szám) [1]
  2. OKIT-vezetőség

Források

[szerkesztés]